Trónöröklés és isteni jogalap Nagy Péter uralkodása idején A trónöröklés
kérdésének manapság kevés országban van aktualitása Európában, minthogy a 20.
század a monarchiák hanyatlását hozta. A koraújkorban azonban éppen a
monarchikus államforma volt az általános, a trónutódlást pedig alapvetően
meghatározta az, hogy miként gondolkodtak egy-egy országban a politikai
hatalomról. Oroszország mindig is különlegesnek számított, mindkét tekintetben.
A 17. század elejétől időről-időre álcárok léptek fel, az oroszok számára pedig
a cári hatalom sokkal többet jelentett annál, mint amit a 17. századi királyok
előszeretettel hangoztattak: nevezetesen, hogy hatalmukat Istentől kapták. Miben
állt a 16-17. századi cári ideológia lényege, és milyen változásokat hozott a
?reformer cár?, Nagy Péter uralkodása a trónöröklés és a hatalomfelfogás terén?
Milyen eszközökkel kommunikálta ezeket Péter az alattvalók felé? Ezekre a
kérdésekre ad választ a szerző legújabb könyvében. Sashalmi Endre (1964) a Pécsi
Tudományegyetem Középkori és Koraújkori Történeti Tanszékének professzora,
kutatási területe a koraújkori európai államfejlődés és politikai gondolkodás,
különös tekintettel Oroszországra. E témákban számos tanulmányt publikált magyar
nyelven illetve külföldön is. Két legutóbbi könyve, A nyugat-európai
államfejlődés vázlata (2006), valamint a Font Mártával társszerzőként jegyzett
Állam, hatalom, ideológia. Tanulmányok az orosz történelem sajátosságairól
(2007) című kötete szintén ezeket a kérdéseket tárgyalta.