![Betöltés...](/templates/pictures/ajax-loader.gif)
Krónika
Krónika Marcellinus latin nyelven alkotó, keresztény történetíró
konstantinápolyi szenátor volt, de ami még fontosabb, egyben Iustinianus császár
(uralk. 527-565) fontos udvari embere is. Krónikája 379-től 548-ig mutatja be a
Keletrómai Birodalom politika-, had-, társadalom- és egyháztörténetét. A
leggyakrabban idézett szöveghelye a Nyugatrómai Birodalom 476. évi bukásáról
beszámoló részlet, azonban a 169 év történetét összefoglaló mű emellett is
számos érdekességet hagyományoz az utókorra, és a késő ókor, a korai középkor, a
hun és a bolgár történelem, a germanisztika, az egyháztörténet, a római
numizmatika, valamint a magyar őstörténet iránt érdeklődők számára is ajánlott
olvasmány, hiszen a magyar fordításban itt közölt mű, valamint a hozzá írt
nagyszabású történeti kommentár részletesen bemutatja a korszak legtehetségesebb
római hadvezéreinek, Flavius Stilichónak, Flavius Aetiusnak, Sabinianus
Magnusnak és Flavius Belisariusnak a különböző barbár népekkel vívott harcait,
Attila hun nagykirály 447. évi, Keletrómai Birodalom elleni legendás hadjáratát,
a bolgár lovas íjászok legkorábbi balkáni portyáit, Anastasius császár 498. évi,
korszakhatárnak tekinthető pénzügyi reformját, a különféle eretnek keresztény
irányzatok (ariánusok, monofiziták) elleni, nemegyszer vérontásba torkolló
dogmatikai küzdelmeket, valamint a szkíta Vitalianus ellencsászár
Konstantinápoly elleni felkelését. Az utóbbi eseménysorozat egyik összecsapása
ráadásul a középkori magyar forrásokban, Kézai Simon Gestájában és a Képes
Krónikában is szerepel: a Csaba királyfi és Aladár közötti ütközet valójában
annak a rendkívül véres, 60 ezer halottat követelő összecsapásnak a leírása,
amelyet 515-ben a hun-bolgár származású keletrómai trónkövetelő, Vitalianus,
valamint az ugyancsak hun-bolgár származású keletrómai hadvezér, Alathar vívtak
egymással Thrákiában. A Marcellinus comes-féle Krónika az antik középkornak is
nevezett késő ókor esszenciáját hordozza magában, és a mű segíthet bennünket
annak megértésében is, hogyan alakult át a klasszikus római világ a középkori
Bizánccá.
konstantinápolyi szenátor volt, de ami még fontosabb, egyben Iustinianus császár
(uralk. 527-565) fontos udvari embere is. Krónikája 379-től 548-ig mutatja be a
Keletrómai Birodalom politika-, had-, társadalom- és egyháztörténetét. A
leggyakrabban idézett szöveghelye a Nyugatrómai Birodalom 476. évi bukásáról
beszámoló részlet, azonban a 169 év történetét összefoglaló mű emellett is
számos érdekességet hagyományoz az utókorra, és a késő ókor, a korai középkor, a
hun és a bolgár történelem, a germanisztika, az egyháztörténet, a római
numizmatika, valamint a magyar őstörténet iránt érdeklődők számára is ajánlott
olvasmány, hiszen a magyar fordításban itt közölt mű, valamint a hozzá írt
nagyszabású történeti kommentár részletesen bemutatja a korszak legtehetségesebb
római hadvezéreinek, Flavius Stilichónak, Flavius Aetiusnak, Sabinianus
Magnusnak és Flavius Belisariusnak a különböző barbár népekkel vívott harcait,
Attila hun nagykirály 447. évi, Keletrómai Birodalom elleni legendás hadjáratát,
a bolgár lovas íjászok legkorábbi balkáni portyáit, Anastasius császár 498. évi,
korszakhatárnak tekinthető pénzügyi reformját, a különféle eretnek keresztény
irányzatok (ariánusok, monofiziták) elleni, nemegyszer vérontásba torkolló
dogmatikai küzdelmeket, valamint a szkíta Vitalianus ellencsászár
Konstantinápoly elleni felkelését. Az utóbbi eseménysorozat egyik összecsapása
ráadásul a középkori magyar forrásokban, Kézai Simon Gestájában és a Képes
Krónikában is szerepel: a Csaba királyfi és Aladár közötti ütközet valójában
annak a rendkívül véres, 60 ezer halottat követelő összecsapásnak a leírása,
amelyet 515-ben a hun-bolgár származású keletrómai trónkövetelő, Vitalianus,
valamint az ugyancsak hun-bolgár származású keletrómai hadvezér, Alathar vívtak
egymással Thrákiában. A Marcellinus comes-féle Krónika az antik középkornak is
nevezett késő ókor esszenciáját hordozza magában, és a mű segíthet bennünket
annak megértésében is, hogyan alakult át a klasszikus római világ a középkori
Bizánccá.
![Tovább](/templates/pictures/tovabb1.png)
Adatlap
Ár: | 5.490 Ft |
Feladás dátuma: | 2025.02.06 |
Eddig megtekintették 0 alkalommal |
A hirdető adatai
![Tovább](/templates/pictures/tovabb2.png)
Könyv kereső rovaton belül a(z) "Krónika" című hirdetést látja. (fent)