Miért (nem) leszek pedagógus? A pedagóguspálya vonzereje, a pályára kerülők
száma, színvonala, motivációja évtizedek óta foglalkoztatja a nemzetközi és
hazai szakmai nyilvánosságot. Mára már a szélesebb társadalmi közbeszédnek is
tárgya a pedagógushiány, és ezzel összefüggésben a pedagógus-utánpótlás kérdése.
A minőségi oktatás elképzelhetetlen motiválatlan pedagógusokkal ? ezért
szükséges megvizsgálnunk, hogy melyek azok a motívumok, amelyek a pályára
vonzzák, és ott is tarthatják a pedagógusokat. A belső késztetésen túl a
nevelő?oktató munka mikro- és makrotársadalmi körülményei, csoportdinamikája is
befolyásolják a pályára állást és a pályaretenciót, vagyis a pedagógusjelöltek
hivatás iránti elkötelezettsége és a pedagóguspálya iránti motivációja
kölcsönösen függenek egymástól. A tanulmány hipotézise szerint napjainkban a
pedagóguspálya (beleértve annak egzisztenciális, szervezeti és infrastrukturális
feltételeit is) iránti motiváció eltér a nevelés-oktatás hivatása iránti
elkötelezettség mértékétől (amely megélhető informális vagy a köznevelési
intézményrendszeren kívüli formában is). A kötet szerzője, Dr. Szontagh Pál
empirikus kutatásában összesen 792 hallgató megkérdezésével gyűjtött adatokat az
alsófokú pedagógusképző felsőoktatásban tanulók pálya- és hivatásmotivációjáról.
A hivatás- és pályamotiváció elméleteinek áttekintése után a válaszokat a
felsőoktatási intézmény típusa (világi vagy egyházi), földrajzi helye (határon
belüli vagy határon túli), illetve a hallgatók képzési pozíciója (évfolyama,
munkarendje) alapján is leválogatta és elemezte. Kutatása ezekre a figyelemre
méltó társadalmi és oktatásszervezési összefüggésekre mutat rá.