Sir Gawain és a zöld lovag Artúr király éppen karácsonyi lakomát tart cameloti
udvarában, amikor váratlanul egy hatalmas termetű, tetőtől-talpig zöld színű
lovag toppan be az ünnepség közepére. A különös bajnok hatalmas bárddal a
kezében érkezik, és hátborzongató játékra hívja ki a jelenlevőket. Felajánlja,
hogy annak adja pompás fejszéjét, aki lesújt vele csupasz nyakára. Egyetlen
kikötése, hogy aki ezt megteszi, annak egy év múlva meg kell jelennie az ő
otthonában, a zöld kápolnában, ahol visszaadja neki ezt a csapást. A kihívásra a
lovagi erények mintaképe, Artúr unokaöccse, Sir Gawain vállalkozik. Kiderül
azonban, hogy a különös vendég természetfeletti erővel rendelkezik, és Gawainnek
szinte a biztos halálba kell indulnia, hogy az évfordulókor felkutassa őt. Ha ez
nem lenne elég, a zöld kápolnába vezető úton Gawaint újabb kihívás várja egy
gyönyörű, őt elcsábítani szándékozó várúrnő személyében. Mindezen kalandok,
vérre menő fogadások, becsületbeli és szexuális játszmák eredményeként a
főhősnek újra kell értékelnie az ideálokhoz, becsülethez, hírnévhez, sőt,
magához az élethez való viszonyát. A Sir Gawain és a zöld lovag című
lovagregényt ismeretlen szerzője a 14. században írta, és az egyik legfontosabb
középkori angol nyelvű irodalmi mű, amely egyetlen példányban maradt ránk, egy
könyvtártüzet is túlélve. A történet megalkotója kreatívan ötvözte az archaikus
angolszász alliteráló formát a szigeteken a normann hódítók által meghonosított,
sorvégi rímet alkalmazó verseléssel, izgalmas, egyedi költői formát hozva létre.
Vaskó Péter költő, műfordító, filmkritikus 1970-ben született, az ELTE magyar
nyelv és irodalom, valamint film szakára járt, majd az egyetem Középkortudományi
Doktori Programjában folytatta tanulmányait. Chrétien de Troyes Lancelot, a
Kordé Lovagja című művét 1999-ben, míg Chrétien másik, Perceval avagy a Grál
meséje című lovagregényét 2023-ban fordította magyarra. Önálló verseskötete
Árnyéklovasság címmel jelent meg.