Klastrom utca kettő Amerikából tér vissza Tomi nagyszülei egykori városába,
Marosvásárhelyre a ?90-es évek elején, hogy egyetemi kutatásához az ott történt
feltáratlan rablásokat vizsgálja, amelyek zsidókat és magyarokat egyaránt
érintettek. A Klastrom utca kettő bátran és nyíltan mesél a 20. század három
jelentős korszakáról mikronézetből: a náci és a szocialista diktatúráról,
valamint a rendszerváltoztatásról. Nem tesz egyenlőségjelet a két elnyomó
rendszer közé, nyíltan, de elsősorban személyes, emberi oldalról közelít a
témához, és a kiszolgáltatottság különböző formáit írja le. A Klastrom utca
kettő generációs regény is, amelyben a fiatalabb korosztály tesz kísérletet az
idősebbek életvilágának, élettörténetének megismerésére, mely kísérlet
végkifejlete egyúttal pontos jellemzést ad az aktuális korról is. Mi, olvasók
egy kicsit mind Tomik vagyunk: a jelen kényelméből és megváltozott világából
nehezen érthetjük meg, érezhetjük át az elmúlt korok szenvedéseit. Sokszor
közömbösek vagyunk mások megpróbáltatásai iránt ? a regényt olvasva viszont
megpróbálhatjuk átérezni elődeink és embertársaink nehézségeit, valamint
megismerni a múlt traumáit.