Diadal és katasztrófa - Trianon egy szlovák történész szemével Előítéletekkel és
ellenségképekkel, félreértésekkel és fenntartásokkal terhelt közös múltunkról ma
is nehéz értelmes párbeszédet folytatni. Márpedig egymás történelmének ismerete
nélkül aligha lehet az egymásrautaltságot megélhető sors- és feladatközösséggé
átalakítani. Napjaink legismertebb és legtöbbet publikáló szlovák történésze,
Roman Holec Trianonról először szlovákul megjelent könyve megpróbálja kikerülni
a történelmi sorsfordulókat általában nemzeti szembenállásokra leegyszerűsítő
értelmezés csapdáit. Ennek jegyében Trianont egyszerre tartja békeszerződésnek
és a győztes nagyhatalmak diktátumának. Elismeri: az 1920-as magyar
békeszerződés, eltekintve a háború kirobbantásában és vezetésében játszott
magyar szereptől, túlságosan kíméletlen büntetés volt. A magyar értékelések
szerinte okkal minősítik igazságtalannak, mert a magyarságra nézve rendkívül
kemény feltételeinek tragikus volt a hatásuk. Trianon előzményeinek, okainak,
következményeinek, tragédiájának, a régió nemzetállami átalakulásának becsületes
és szakszerű feldolgozásában fontos lenne a közös gondolkodás és értelmezés
fogalmi, módszertani kereteinek a megteremtése. Roman Holec könyve - a nagy
történelem és a lokális világok hétköznapi történeteinek a párhuzamba
állításával - a hét szomszédos ország történetírásában ritkaságnak számító
fontos adalék ehhez a tárgyszerű vitákban kiteljesíthető közös munkához.