Regionális és nemzeti identitás Magától értetődően tekintünk magunkra egy
nemzeti közösség tagjaként. De valóban egységes-e az, amit nemzeti
identitásunknak nevezünk? Egyforma-e mindazokban, akikben megvan? Egységes-e
továbbá abban az értelemben is, hogy egynemű tényezők alkotják? A könyv ezekre a
kérdésekre keresi a választ, és alaptézise a következőképpen fogalmazható meg:
amit - valamennyire választható és konstruálható - nemzeti identitásnak
nevezünk, az ráépül az adottságszerű regionális identitásra. A megkülönböztetés
kidolgozásával fogalmi eszközöket kapunk egy olyan feszültség feloldására, mely
a nacionalizmuskutatásban az 1980-as évek óta alapvető ellentétet képez,
nevezetesen a modernista és antimodernista nemzetkoncepciók ellentétét. A
gondolatmenet másik tartalmi szálát a narratív szempont adja, az a hermeneutikai
megfontolás, hogy nemzeti identitásunk nem dologszerűen adott számunkra, hanem
nyelvi közvetítésben, mégpedig elsősorban elbeszélve, narrációkban válik
hozzáférhetővé. A nemzeti közösség, a nemzet fogalmát lényegileg hasonlónak
véljük az egyénéhez abból a szempontból, hogy sajátszerűsége, más nemzeti
közösségektől való különbsége nem tulajdonságokban, hanem egy történet
alakulásában rejlik. OLAY CSABA DSc, tanszékvezető egyetemi tanár, ELTE BTK
Újkori és Jelenkori Filozófia Tanszék. Filozófiát, matematikát, fizikát tanult
Budapesten, Liechtensteinben és Tübingenben. 2001 óta tanít az ELTE-n,
vendégoktató volt Berlinben, Dijonban, Oldenburgban, Nagyváradon és
Kolozsvárott. Fő kutatási területe: 19-20. századi kontinentális filozófia,
egzisztencializmus, hermeneutika, politikai filozófia, Heidegger, Jaspers,
Gadamer, Hannah Arendt, Frankfurti Iskola.