Vita nuova ?az én uram örökké sietett valahová örökké valahol másutt volt örökké
azt képzelte hogy ott másutt egyszerre csak történik valami egyszerre csak
megjelenik neki egy mondat és alászáll rá és akkor ő megmenekül és ettől az
egyetlen mondattól ő lesz az ász ő lesz a fedett pályás bajnok? A Vita nuova a
Házimurik folytatása. Annak az önéletrajzi trilógiának a második kötete,
amelyben Hrabal a feleségét teszi meg narrátornak, Eli?ka mesél. Házasságuk, új
életük kezdeti éveit élik. Ebben az 1955-től 1962-ig tartó időszakban az író még
nem publikál, az író csak felkészül: hulladékpapír-bálázóként, majd színházi
kulisszatologatóként - és mindvégig következetes kocsmalátogatóként,
művészbarátai körében gyűjti az élményeket és szerzi a tapasztalatot.
Következetesen mindig valahol másutt? Hrabal most is a legszemélyesebb dolgairól
beszél. Arról, hogy miként válik éppen ezekben a nehéz években íróvá; hogy
hogyan küzd meg - elsősorban önmagával, a saját kishitűségével, szorongásaival -
az áhított célért, hogy ?ász?, ?fedett pályás sampion és világbajnok? lehessen
az irodalomban. Tragikomikum, szenvedély és némi önirónia az örökké mozgásban
lévő hrabali forgószínpadon. Író szoknyaszerepben.