
A vadon árvái
A vadon árvái ?Látnom kellett, ahogy pénzért árvákat raboltak ki, éheztettek
halálra és égettek el. Rég elhatároztam, hogy? egyetlen polgár sem törődik
azzal, ha egy árvát kirabolnak, éheztetnek vagy megölnek ? egy halott tulajdonát
még egyszerűbb birtokba venni, mint egy élőét.? Kate Barnard, a jótékonysági és
javítóintézmények oklahomai állami biztosa, 1907?1915 Oklahoma, 1909 A tizenegy
éves Olive tudja, hogy a mostohaapja nagyon nem helyénvalóan viselkedik a csaktó
indián törzshöz tartozó gyámleányaival. Amikor az idősebb lány eltűnik, Ollie
attól félve, hogy a kisebbik lányra, sőt őrá is ez a sors vár, kézen fogja a
hatéves Nessát, és az erdőbe menekülnek. A messzi Winding Stair-hegységbe
tartanak, ahol azonban törvényen kívüliek, kincsvadászok és mindenre elszánt,
veszélyes csavargók tanyáznak, akiktől semmi jót nem várhatnak? Oklahoma, 1990
Valerie Boren-Odell vadőr új munkahelyére, a Horsethief Trail Nemzeti Parkba
érkezik. Egyedülálló anyaként úgy gondolja, ez a szép, nyugalmas vidék jót tesz
majd a kislányának is. Ám alighogy szolgálatra jelentkezik, máris szembesülnie
kell a park megnyitása körüli helyi vitákkal. Ráadásul eltűnt egy tizenéves
túrázó, egy barlangból pedig gyerekek maradványai kerültek elő. Val megpróbálja
kideríteni az igazságot, és az indián rendőrség egyik tagjának személyében
szövetségese is akad. Együtt talán fény tudnak deríteni a régi titkokra, és a
térség feledésbe merült, tragikus történetére. A vadon árvái a hatalomra és a
fekete aranyra, azaz az olajra éhes kíméletlen földbárók korába vezeti az
olvasót. Lisa Wingate valós történelmi tényeken alapuló regényében Kate
Barnardnak állít emléket, aki a 20. század elején elszántan igyekezett
leleplezni, hogy az oklahomai földbirtokosok miként húznak hasznot az elárvult,
és rájuk bízott indián gyerekekből. A 20. század elején a földjogokkal
kapcsolatos visszaélések zavartalanul virágoztak Oklahomában az őslakos indián
törzsek elárvult gyermekeinek kárára. A hivatal által kinevezett fehér gyámok
sokszor csak azért vették magukhoz ezeket a gyerekeket, hogy minden módon
kihasználják őket. A kapzsiság és korrupció nemcsak a gyámokat fűzte egymáshoz,
de lényegében mindenkit, a helybéli kereskedőktől az ügyvédeken át a hagyatéki
bírókig. Gyerekek milliói váltak rabszolgává és a felnőttek meggazdagodásának
eszközévé, a rendszer pedig, melynek védelmeznie kellett volna őket,
részvétlenül nézte szenvedésüket. Lisa Wingate regénye annak a Kate Barnardnak
állít emléket, aki mint a jótékonysági és nevelőintézetek újonnan megválasztott
állami biztosa megpróbált gátat vetni a lelketlen visszaéléseknek.
halálra és égettek el. Rég elhatároztam, hogy? egyetlen polgár sem törődik
azzal, ha egy árvát kirabolnak, éheztetnek vagy megölnek ? egy halott tulajdonát
még egyszerűbb birtokba venni, mint egy élőét.? Kate Barnard, a jótékonysági és
javítóintézmények oklahomai állami biztosa, 1907?1915 Oklahoma, 1909 A tizenegy
éves Olive tudja, hogy a mostohaapja nagyon nem helyénvalóan viselkedik a csaktó
indián törzshöz tartozó gyámleányaival. Amikor az idősebb lány eltűnik, Ollie
attól félve, hogy a kisebbik lányra, sőt őrá is ez a sors vár, kézen fogja a
hatéves Nessát, és az erdőbe menekülnek. A messzi Winding Stair-hegységbe
tartanak, ahol azonban törvényen kívüliek, kincsvadászok és mindenre elszánt,
veszélyes csavargók tanyáznak, akiktől semmi jót nem várhatnak? Oklahoma, 1990
Valerie Boren-Odell vadőr új munkahelyére, a Horsethief Trail Nemzeti Parkba
érkezik. Egyedülálló anyaként úgy gondolja, ez a szép, nyugalmas vidék jót tesz
majd a kislányának is. Ám alighogy szolgálatra jelentkezik, máris szembesülnie
kell a park megnyitása körüli helyi vitákkal. Ráadásul eltűnt egy tizenéves
túrázó, egy barlangból pedig gyerekek maradványai kerültek elő. Val megpróbálja
kideríteni az igazságot, és az indián rendőrség egyik tagjának személyében
szövetségese is akad. Együtt talán fény tudnak deríteni a régi titkokra, és a
térség feledésbe merült, tragikus történetére. A vadon árvái a hatalomra és a
fekete aranyra, azaz az olajra éhes kíméletlen földbárók korába vezeti az
olvasót. Lisa Wingate valós történelmi tényeken alapuló regényében Kate
Barnardnak állít emléket, aki a 20. század elején elszántan igyekezett
leleplezni, hogy az oklahomai földbirtokosok miként húznak hasznot az elárvult,
és rájuk bízott indián gyerekekből. A 20. század elején a földjogokkal
kapcsolatos visszaélések zavartalanul virágoztak Oklahomában az őslakos indián
törzsek elárvult gyermekeinek kárára. A hivatal által kinevezett fehér gyámok
sokszor csak azért vették magukhoz ezeket a gyerekeket, hogy minden módon
kihasználják őket. A kapzsiság és korrupció nemcsak a gyámokat fűzte egymáshoz,
de lényegében mindenkit, a helybéli kereskedőktől az ügyvédeken át a hagyatéki
bírókig. Gyerekek milliói váltak rabszolgává és a felnőttek meggazdagodásának
eszközévé, a rendszer pedig, melynek védelmeznie kellett volna őket,
részvétlenül nézte szenvedésüket. Lisa Wingate regénye annak a Kate Barnardnak
állít emléket, aki mint a jótékonysági és nevelőintézetek újonnan megválasztott
állami biztosa megpróbált gátat vetni a lelketlen visszaéléseknek.

Adatlap
Ár: | 4.950 Ft |
Feladás dátuma: | 2025.04.20 |
Eddig megtekintették 7 alkalommal |
A hirdető adatai

Könyv kereső rovaton belül a(z) "A vadon árvái" című hirdetést látja. (fent)