Karaffa - Drámák Vajon miért érdekelte Petőfit a százhatvan évvel korábbi
történelmi esemény? És ki volt gróf Antonio Caraffa? Nyilvánvaló a hasonlóság
Antonio Caraffának és Haynaunak a magyar történelemben játszott szerepében,
tehát magától értetődőnek tűnik, mi izgathatta Petőfit az eperjesi történetben,
és miért éppen élete utolsó napjaiban foglalkoztatta e téma. Amikor 1849. július
3-án Pestről családjával Mezőberénybe, barátjához, Orlai Petrich Somához
érkezik, menekül. Egyrészt újólag kiábrándult a politikából, másrészt az ő neve
is szerepelt a Haynau kézjegyével ellátott, a felforgató (értsd: forradalmi)
eseményekben való részvétel miatt kiadott körözési listán. Átmeneti megnyugvást
remélt Mezőberényben, ugyanakkor belekezd a drámájába. Az elkészült két
jelenetben (melyek közül a második nincs is befejezve) szinte látnoki erővel
idézi meg a magyarságra váró közeljövőt. A munkát barátja, Egressy Gábor
látogatása szakítja félbe, akinek unszolására és társaságában július 18-án
elindul Bem táborába, a halálba. A tíz darab - sajátosságaik alapján - három
csoportba sorolható. Márton László (Caraffa), Zalán Tibor (Karaffa) és Szálinger
Balázs (Karaffa) más-más módon gondolja tovább a történelmi dráma műfaji
lehetőségeit. Empatikusan kibontják a drámatöredékben felvázolt alapszituációt,
felidézik az eperjesi történelmi események ismert menetét, amit fikciós
elemekkel gazdagítanak. Elsősorban nyelvi szinten érvényesül a szerzők mai korra
utaló szemlélete, akár verses, akár prózai formában fogalmaznak. [...] Darvasi
László és Darvasi Áron (Petőfi 2022), a Kovács-ikrek (A hiéna), Fabacsovics Lili
(Karaffa) és Terék Anna (Karaffa) viszonya a töredékekhez még kevésbé szöveghű,
mint például Szálinger Balázsé. Terék Anna ragaszkodott leginkább a Petőfi
kínálta drámai mintához, Kovács Dominik és Viktor műve vásári játék, Fabacsovics
a jelenbe helyezte át a történetet, akárcsak Darvasi pamflett-szerű
megközelítése. [...] Leginkább Háy János (Én vagyok én), Dézsi Fruzsina
(Körös-parton ül egy indián és nézi az úszó dögöket) és O. Horváth Sári (Egy
boldog isten éltessen) rugaszkodott el az alapműtől. - Nánay István