Homo Ludens Mikor kiderült, hogy korántsem vagyunk annyira értelmesek, mint azt
egy, az Ész tiszteletétől eltelt boldogabb század hinni szerette volna, fajtánk
megjelölésére a homo sapiens mellé a homo faber, az eszközöket előállító ember
társfogalmát rendelték. Csakhogy ez a kifejezés még kevésbé volt találó, mint az
első, hiszen sok állat is faber. Ami áll az eszközkészítésre, az a játékra is
áll: nagyon sok olyan állat van, amely játszik. Mégis hiszem, hogy a homo
ludens, a játszó ember, éppoly alapvető tevékenységet jelöl, mint amilyen az
eszközök készítése, és mindenképp helyet érdemel a homo faber elnevezés mellett.
Már régóta mind erősebben gyökeret vert bennem az a meggyőződés, hogy az emberi
kultúra játékban, játékként kezdődik és bontakozik ki. (J. Huizinga) Huizinga, a
nálunk is jól ismert nagy hollandi kultúrtörténész legújabb művében felveti a
Homo Ludens, a játszó ember fogalmát. Szerinte az ember legjellemzőbb vonása
játékos hajlama, minden kulturális tevékenység a játékból sarjad ki. Tétele első
pillanatra talán meglepő, sőt játékos - de a vastag kötetben felhalmozott példák
és fejtegetések elgondolkodásra bírják az olvasót. [...] Meglepő példákkal és
meglepő ügyességgel bizonyítja, hogy a költészet, a művészet, a zene, a
filozófia és a tudomány, sőt még bizonyos fokig a gazdasági élet is az ember ősi
játékos magatartásából keletkezett. Azután végigmegy az emberi kultúra
korszakain és kimutatja, mekkora szerepet játszott bennük a játékos elem. Szerb
Antal