Működési rendszerkockázat az államháztartásban - Nemzetközi kitekintéssel
Meglehetősen magas elvontsági szintű tanulmányt tart kezében az Olvasó. Olyan
fogalmakkal találkozunk a műben, mint pszichológiai érték-függvény, információ
vagyon, kilátás-elmélet, mentális könyvelés, disszipáció, autokatalitikus
jelleg, unitárius állam... A tudomány emberein kívül kevesen értik ezek
jelentését. A szerző viselkedés-gazdaságtan és az intézményi gazdaságtan
eredményeire támaszkodva, vizsgálni kívánja a címben foglalt rendszerszintű
működési kockázatokat. Azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a témát ugyan
elméletileg tárgyalva, azért a gyakorlat számára is hasznosítható
következtetésekre jusson. Legyen továbbá a könyv hasznos segédeszköz az
oktatásban is. Mindenekelőtt el kell mondanunk, hogy nem ez a szerző első opusza
e témában. Sőt, úgy látom, hogy bár nem lehetetlen, de nem is könnyű megérteni a
jelen munkában foglaltakat, ha valaki az első könyvet, melyre gyakran hivatkozik
a szerző, nem ismeri. (Működési kockázat és veszteség elkerülés az állampénzügyi
döntésekben - Akadémiai Kiadó, 2019). Azaz, a mű mintegy folytatása a korábbi
monográfiának. Enyhítendő a tudományos szint nehézségét, szerzőnk rendkívül nagy
súlyt helyezett a szemléltetésre. Színes ábrák, grafikonok sokasága tarkítja a
könyvet. Igen érdekesek a viszonylag friss adatokkal hozott pillanatfelvételek a
világ különböző régióiról, országairól. Kis országunkra a vizsgált kérdést
illetően is igen nagy szerepe van a külső hatásoknak. Ezekre kevés a ráhatásunk.
De belső berendezkedésünkre lehet. Mondanivalójából számomra a legfontosabbnak a
szubszidiaritás fontosságának kiemelése tűnik: A működési stabilitás elméleti
szintje a decentralizáció lényegesen magasabb fokát, érettebb és tagoltabb
nemzetközi és nemzeti szintű döntési mechanizmusokat igényelne az állampénzügyi
folyamatokban. A decentralizáció szintjének empirikusan kimutatható elmaradása -
hiánya - az egyes nemzetállamok rendszereinek, valamint a globális állampénzügyi
rendszer egészének a lehetségesnél lényegesen nagyobb mértékű sérülékenységét
jelzi. Botos Katalin, Professzor emerita Nem tagadom, szívesen és örömmel írtam
ajánló sorokat a Működési rendszerkockázat az államháztartásban című könyvhöz.
Nem csak alkotójának több mint két évtizedes, tiszteletreméltó pénzügyi
ellenőri, majd kutatói, alkotói pályájának követése indít erre, hanem mert az a
magam számára is sok új támpontot, rendszerezett ismeretet ad. Az újabb mű
ugyanis szélesedő horizonton, nemzetközi kitekintésben folytatása annak a
gondolati ívnek, amelyet a szerző a Működési kockázat és veszteségkerülés az
állampénzügyi döntésekben című három éve megjelent könyvében összefoglalt.
Ajánlom a könyvet mindazoknak, akik nap mint nap megpróbálják megérteni az
államháztartás működésének történéseit, akik a maguk szűkebb vagy bővebb
világában találkoznak azokkal a pénzügyi, s vele társadalmi kockázatokkal,
amelyek áthatják életünket. A kötet külön értéke, hogy a szerző képes volt újabb
művében is érzékeltetni egyéni látásmódját, egyszerre adva jól felépített
elméleti hátteret és napi tapasztalatot. Kitűnik írójának a hosszú gyakorlati
ismerete, s erre épülő elkötelezett kutatói igényessége. Az államháztartás
működési rendszerkockázatairól összefoglaltak az olvasót gondolati társnak
tekintik, s gyakran azonosulásra, néha vitára indítják. Tisztelem érte a
szerzőt, hiszen napjaink világjárványok és háborúk sújtotta világában a közös
gondolkodásra, az együttműködésre építő kiútkeresés különös értékké, mondhatjuk,
a fennmaradás feltételévé vált. Az eligazodást segítő, jó könyv ebben
mindazoknak segítség, akik többet akarnak érteni a jelenből és messzebbre látni
a jövőben. Érdemes tehát kézbe venni e gondolati, szakmai tartalmában gazdag,
ugyanakkor nem minden részletében könnyű olvasmányt. Kovács Árpád, egyetemi
tanár