Lélektan és politika A könyv az ember belső világára irányuló tudományos
szakértelem, a pszicho-tudományok (pszichiátria, pszichoterápia, pedagógia,
munkalélektan stb.) magyarországi történetét dolgozza fel az államszocializmus
első két évtizedére koncentrálva. Magyarországon az alkalmazott pszichológia
legtöbb szakterületét a sztálini időkben szinte teljesen felszámolták; az 1956
utáni újraintézményesülési folyamatokat, a pszichológusok szakmai identitásától,
értelmiségi szerepeitől a tudományos-terápiás közegek szerkezetéig, szintén
alapjaiban határozta meg a korszak politikai klímája. A XX. századi magyar
pszichológia történetéről eddig nem készült átfogó tudományos elemzés, a téma
társadalomtörténeti-szociológiai feldolgozása pedig teljes mértékben hiányzik. A
kötet erre tesz kísérletet: elsősorban a pszicho-tudományok és a szakpolitikák
kapcsolatára fókuszálva mutatja be, hogy milyen tényezők befolyásolták az
államszocialista Magyarországon az egyének belső világára vonatkozó
pszichológiai szakértelem alkalmazását vagy negligálását; adott korszakban mi
határozta meg a pszichológiai tudás és az ezen alapuló technikák tartalmát,
célközönségét, morális igazoló elveit.