Lányka, tükörben Csillagszedő Márió elolvasott egy könyvet. Először a rejtélyes
cím tetszett meg neki: Lányka, tükörben. Amikor kíváncsian belelapozott,
igencsak meglepődött, hisz az író pont neki ajánlotta ezt a gyönyörű könyvet.
Versek voltak benne, és éppen olyanok, amilyeneket ő is szeretett. Egy kislány
mesélt bennük a családjáról, születő testvéréről, legjobb barátjáról és a
fiúról, aki szerelmes belé. Ahogy haladt az olvasásban, egyre inkább úgy érezte,
nyáron szívesen megtanítaná ezt a kislányt focizni, és szívesen ülne mellette
télen a csúszkáló autó hátsó ülésén, hogy ne féljen annyira. Aztán már együtt
hintázott vele a hegyen, együtt rajzoltak zsírkrétával a mamája konyhájában, és
együtt nézték, milyen szépek a lassan araszoló csigaházak és a lapuleveleken
átszűrődő napfény. Csillagszedő Márió úgy gondolta, ha neki fiú létére ennyire
tetszik ez a könyv, akkor biztos, hogy egy kislánynak még annál is jobban
tetszene. Én hiszek neki.