Csang-o Holdsüteménye A sorozat új epizódja Kínában játszódik. Olly és Josh a
Hold következő értékes talizmánját szeretnék felkutatni: Csang-o Holdját.
Kalandos nyomozásuk során nem egyszer kerülnek bajba ? először egy ősi szekta
fogságából kell kiszabadulniuk, utána meg kell találniuk egy elveszett várost,
végül túl kell járniuk egy veszélyes ellenfél eszén, akinek ugyancsak a
talizmánra fáj a foga? Olvass bele! Részlet a műből: (...) Olly a híres
régészprofesszor, Kenneth Christie lánya volt. Christie professzor a kínai
hatóságok kifejezett kérésére utazott a történelmi jelentőségű ásatásra, és
természetesen magával vitte Ollyt is. Mivel az édesanyja két évvel korábban
meghalt, a kislányra a nemzetközi expedíciókon szigorú nagyanyja, Audrey
Beckmann vigyázott, akinek precíz házitanítóként arra is volt gondja, hogy
unokája ne maradjon el iskolai tanulmányaiban (...) Csupán néhány hét telt el
azóta, hogy maguk mögött hagyták a Királyok Völgyében Szétiankhra fáraó frissen
feltárt, ősi sírját, és Olly még mindig alig tudta elhinni, hogy ő és Josh
talált rá a sziklák alatt rejlő aranyszobára, amelyet a Fény Kamrájaként ismert
az egyiptomi mitológia iránt érdeklődő világ. Az ősrégi, de még mindig működő
titkos csapdák és halálos kőomlások dacára a két barátnak sikerült kihoznia a
termből Ízisz Könnyeit, a Hold legendás talizmánjai közé tartozó, két csodás
zafírkövet(...) Ha hinni lehet a legendáknak, a Hold-talizmánokat a holdistennek
hódoló papok készítették sok ezer évvel korábban a világ különböző részein.
Minden civilizációnak megvolt a maga talizmánja, és nagy csodákra lehetett volna
számítani, ha a megfelelő időben sikerül egy helyen összehozni mindet. Ráadásul
a legfrissebb régészeti kutatásai arról győzték meg Christie professzort, hogy
mindez több mint legenda. Ekkor határozta el, hogy a talizmánok nyomába ered, és
felfedi titkukat(...) - Az Őszi Hold ünnepén, amit két nap múlva,
Csung-Hszienben tartunk. A Hold királynőjére, Csang O-ra emlékezünk. Lesznek
táncoló oroszlánok, táncoló sárkányok, az utcákon szólni fog a zene és
népviseletben lesznek az emberek. ? Elvigyorodott. ? És teletömhetjük a hasunkat
holdsütivel. És, persze, tűzijáték is lesz. De csak a végén. Csun-Hszien nincs
messze innen. Feltétlenül el kell jönnötök. ? A világért sem hagynánk ki ?
válaszolta ragyogó szemmel Olly. Josh tűnődő képpel nézett Ang Lunra. ? Mr. Lau
azt tanácsolta, hogy tartsuk távol magunkat a helyiektől. Azt mondta, sokaknak
nem tetszik, hogy itt vagyunk. Igaz ez? Ang Lun mindig mosolygós arca elborult.
? Sokan nem örülnek, hogy megtalálták az elveszett várost ? magyarázta. ? Azt
hiszik, átok ül rajta, és az a véleményük, hogy békén kellene hagyni a romokat.
Attól tartanak, hogy a Magasság Ura haragra gerjed, ha folytatjuk az ásatást, és
ezt úgy fogja kimutatni, hogy nem küld több esőt. ? De miből gondolják, hogy a
város átkozott? ? kérdezte Olly. ? Azt hiszik, a Magasság Ura szándékosan nem
engedte eddig, hogy felszínre kerüljön ? folytatta Ang Lun. ? A San-Ren
véleménye szerint nem véletlenül árasztotta el a víz, hanem ez volt az itteniek
büntetése, amiért befogadták Csang O-t, miután ellopta Hou Jitől az örök élet
kapszuláját. ? Megcsóválta a fejét. ? Az öregek többsége nagyon babonás(...) Egy
perc múlva letett az asztalra egy darab papírt, egy ecsetet meg egy üveg fekete
tintát. Josh fogta az ecsetet, belemártotta a sötét folyadékba, majd óvatosan
lerajzolt vele egy fordított Y-ban folytatódó elfektetett E betűt. Az idős hölgy
futó pillantást vetett a rajzra, majd Joshra és Ollyra emelte kutató tekintetét.
? San-Ren ? mondta, aztán Ang Lunhoz fordult, és kínaiul mondott neki még
valamit. A fiú szeme elkerekedett, ahogy a nagyanyját hallgatta, majd a
barátaihoz fordult, és lefordította nekik az információt. ? A nagyi szerint ez a
San-Ren szimbóluma ? mondta, majd még hozzátette: ? A hegy őrzőié. Josh szemében
értetlenség villant. ? Mintha azt mondtad volna, hogy évszázadokkal ezelőtt
kihalt a társaság utolsó tagja is. Ang Lun megint mondott valamit a
nagyanyjának, aki valami meglepőt válaszolhatott ? a fiú hitetlenkedő arca,
legalábbis, erre utalt. ? Mit mond? ? kérdezte mohó kíváncsisággal Olly. Ang Lun
elmosolyodott. ? Nagyon nehéz lefordítani, de a lényeg, hogy az öreg fának
mélyen vannak a gyökerei. Olly értetlen pislogásba kezdett. ? Tessék? ? Én
tudom, hogy mire gondol! ? kiáltott közbe Josh. ? A San-Ren nem halt ki, csak
illegalitásba vonultak a tagjai. ? Joshra nézett. ? Azt mondtad, hogy a hegy
őrzőinek tartják magukat. De miért kell őrizni egy hegyet? Ang Lun lefordította
Josh kérdését a nagyanyjának. Az idős hölgy megcsóválta a fejét. ? Laocseng ?
mondta. ? Mi-mi! Mi-mi! ? Ollyra mosolygott, majd halkan felnevetett. ? A nagyi
azt mondja, hogy az titok, amit, attól tartok, nem akar elárulni ? magyarázta
Ang Lun. Josh elgondolkozva nézett a nénire. ? Ha tényleg a San-Ren vette el
tőlem a korongot, akkor lehet rajta valami, ami elvezetheti a megtalálót a hegy
titkához ? tűnődött hangosan. ? Mindent, amit a korongon láttál. A legkisebb
részletet is! De mégis, mi lehet az? ? kérdezte Olly. És ekkor, mintha eszébe
jutott volna valami fontos, megragadta Josh karját. ? Lehet, hogy Csang O
holdsüteményével van kapcsolatban? Mi van, ha a korongon nem egy város térképét
láttad, hanem egy felbecsülhetetlen értékű kincs rejtekhelyét, vagyis a hozzá
vezető útvonalat? ? Joshra meredt. ? Meg kell próbálnod felidézni(...) Josh álma
szintén nem volt zavartalan, de ő másvalamin törte a fejét. Valamin, amiről
egyszerűen megfeledkezett. Az aranykorongra vésett térkép szerint két részből
állt az elveszett város. Egy kisebb elővárosból, amelyet a folyópartra építettek
és egy nagyobb egységből, amelyet a hegy tövében terült el. De az egészben az
volt a legfontosabb, hogy a két városrészt az ominózus csatorna kötötte össze.
Josh ezen törte a fejét az éjszaka sötétjében. Ha ez igaz, gondolta, akkor a
vízfolyás nyomán el lehetne jutni az elveszett város nagyobb, eddig még
feltáratlan részébe, amely lehet, hogy csak centiméterekkel fekszik a föld
alatt. Végül ő is elaludt. Arról álmodott, hogy ő találta meg az első
épületromot, amelynek segítségével megkezdődhetett Jülang Csengszün városának
feltárása(...) Jülang Csengszün Lent, a távolban, épületek álltak. Nem romok!
Tökéletes házak, gyöngyházfényű falak, ezüstös tornyok, elegáns, hajlított
tetők. Aztán ismét megmozdultak a felhők, és eltűnt a vízió. ? Jülang Csengszün
? mormogta Josh. Olly szeme elkerekedett. ? Az elveszett város? A fiú bólintott.
? Mindvégig ott volt a kráter belsejében ? mondta. ? Emlékszel a vonalra,
amelyeket az aranykorongra vésett várostérképen láttam? Falnak hittem, és lám ?
a hegyet jelölték vele! Olly a kavargó, ezüstös ködöt bámulta. ? Ez hát az a
titok, amelyet a San-Ren megpróbál megvédeni ? mondta halk, lágy hangon. ? Ezért
vették el tőled az aranykorongot. Tudták, hogy az elvezet az ősi városukba. ?
Joshra nézett. ? Valahol odalenn kell lennie Csang O Holdsüteményének is. ? Igen
? bólogatott Josh. ? Már csak ezért is körül kell néznünk a városban, mielőtt
visszamegyünk. Akkora részt kell átkutatnunk belőle, amekkorát csak lehet. Most
már nem tarthatjuk sokáig titokban. És amint szólunk a papádnak meg Jonathannek,
Lau is továbbküldi Ethannek az információt. ? Igazad van ? dünnyögte Olly. ? Nem
engedhetjük meg, hogy rátegye a mancsát a Holdsüteményre. Nekünk kell
megtalálnunk! (...)