Agóra Freud kissé zavartan nyitotta ki az aprólékos munkával kidolgozott
fadobozt, melynek tetejébe készítője egy különleges, legalább tíz centiméter
átmérőjű, domború fekete követ dolgozott bele, és a kő alá egy homokórát
faragott. Első ránézésre azt hihette az ember, hogy a mester elrontotta a
homokórát, mivel abban alulról felfelé peregtek a homokszemek, de ha a készítő
monogramja LDV, akkor a tévedés teljes mértékben ki van zárva. A dobozban egy
valóban nagyon réginek tűnő kézirat rejtőzött... Leonardo da Vinci önéletírása
több mint négyszáz éven át utazik, hogy a megfelelő időben a megfelelő kezekbe
kerülve segítsen megakadályozni az emberiségre leselkedő, pusztító járványt. Az
Agora egy téren és időn kívül létező, különleges hely, ahol a görög piacterekhez
hasonlóan összegyűlnek a kiválasztott utazók, és miközben átadják egymásnak
tudásukat, észrevétlenül vagy tudatosan megváltoztatják az emberiség jövőjét. A
reneszánsz kor legzseniálisabb elméje, Leonardo da Vinci, a pszichoanalízis
atyja, Sigmund Freud, a Grál leglelkesebb kutatója, Otto Rahn, a Nobel-díjas
fizikus, Richard Feynman, egy rejtélyes biológus és egy alig harmincéves
vallástörténész professzor összefognak, hogy megmentsék az emberiséget. Egy
ilyen különleges társaságnak sem a tér, sem az idő nem állhat az útjába...
Kicsit sajnálom, hogy elpazaroltam negyven évet a világ, az ember, a múlt, a
jelen és a jövő, no meg a kvantumfizika megértésére... Elég lett volna
elolvasnom ezt a letehetetlenül izgalmas, szív- és torokszorító regényt, amely
minden kérdésre és aggodalomra felkavaró választ adott. (Boldizsár Ildikó)