Megbízható úriember Hogyan lesz az ember strici? Ezzel a provokatív kérdéssel
kezdődik Szobotka Tibor 1937-ben írt regénye. És a főhős, Gontran Alfréd rögtön
meg is adja a választ: Strici nem abból lesz, aki szereti a nőket, hanem abból,
akit szeretnek a nők.Gontran Alfrédot, azaz művésznevén Fredet, valóban szeretik
a nők, és ő gátlástalanul ki is használja ezt: belőlük él. Ahogy ruháit dobja le
egy-egy intim együttlétkor, úgy vetkőzi le minden szégyenérzetét, erkölcsi
megfontolását, lelkifurdalását. Neki nincsenek érzelmei, csak érdekei. Nem
érdekli, hány nő megy tönkre miatta, kíméletlenül átgázol azokon, akik
eltartják, akik segítik. Persze, a strici élete sem mindig könnyű, de Fred
bármire hajlandó, hogy a társadalom pereméről, a sivár hónapos szobák, gyanús
garniszállók, olcsó kifőzdék, zálogházak világából egyre beljebb, egyre feljebb
kapaszkodjon. Könnyű, munka nélkül megkereshető pénzt akar, elegáns szalonokba
vágyik, ahol pezsgőt hordanak körbe, kékes, illatos cigarettafüst gomolyog, és a
kandallóban parázsló tűz fényében, süppedős szőnyegen lehet szeretkezni. Hogy
közben a félhomályból valaki kéjes gyönyörrel figyeli a szerelmi játékot? Ugyan
mit számít, ha ez az ára a jólétnek? Ennek a vágyott új életnek a reményében
kerekedik fel, hogy külföldön próbáljon szerencsét. Útja Budapestről a
világháború felé sodródó, egyre sötétülő horizontú Európa nagyvárosaiba, először
Londonba, majd Párizsba és Zürichbe vezet, hogy végül egy Balaton-parti
megállóval visszakanyarodjon a magyar fővárosba. Mert itt van ő otthon, itt van
a legnagyobb kereslet a becstelenekre és aljasokra. Szobotka Tibor ma is
lenyűgözően modern szemléletű és stílusú regényében az egyéni létnek és
történelemnek azokat a sokszor szinte észrevétlen fordulópontjait keresi és
ragadja meg, amelyek új utat szabnak embereknek és nemzeteknek, azokat a
sorsdöntő pillanatokat, amikor óhatatlanul lehullanak az álarcok, és magával a
meztelen valósággal és igazsággal kell szembesülnie mindenkinek. Ha nem akarja,
ha becsukja a szemét, akkor is. Az író hátborzongató érzékletességgel és
hitelességgel festi meg a világháború előestéjének Magyarországát, ahol a
romlottság és a bűn nemcsak természetessé, de elvárássá válik, ahol a striciből
egycsapásra megbízható úriember lesz, akinek kezébe pénz, hatalom adatik, aki
emberek sorsáról dönthet. Hogy ez hová vezetett, ma már tudjuk.