Eltűnő sorsok nyomában Egy augusztusi délután Oroszország legtávolabbi
félszigetének fővárosában nyoma veszik két lánytestvérnek. Minden jel arra utal,
hogy elrabolták őket. Eltűnésük felbolygatja a várost, önkéntes kutatóosztagok
indulnak a keresésükre, de a rendőrségi nyomozás nem vezet eredményre. Eközben
egy távoli északi faluban régi sebeket tép fel a tragédia. Julia Phillips
debütáló regénye a szibériai Kamcsatkán játszódik működő vulkánok, végtelenbe
nyúló tundrák, posztszovjet lakótelepek és rénszarvascsordák világában, és
megindító emberi sorsokat ábrázol mély empátiával. A kislányok eltűnése
mindenkire hatással van: a fiatal párra, akik sátor nélkül táboroznak a medvék
lakta erdőben, a szilveszterkor újra egymásra találó barátnőkre, a
vendégmunkásokra vágyakozó otthon ülő kismamára, a korjak rénszarvaspásztorok
falujából származó egyetemista lányra. Az egy-egy fejezetre főszereplőkké váló
hol orosz, hol a helyi etnikumból származó nőalakok lelkivilágán keresztül
nemcsak az életükre és a szűk környezetükre nyerünk rálátást, de a körülöttük
zajló kulturális folyamatokra és társadalmi feszültségekre is. A különböző
sorsokat bemutató történetek önmagukban is lebilincselőek, de a közel egy évet
átölelő regényben a szálak mindinkább összeérnek, hogy egy gyomorszorítóan
izgalmas végkifejletben fonódjanak össze. A kötet, amelyet 2019-ben az év tíz
legjobb regénye közé választott a New York Times Book Review szerkesztősége,
adrenalinlökettel kezdődik és szíven csapással végződik.