A művészeti élet alkotmányjogi keretei Magyarországon Cseporán Zsolt könyve egy,
a magyar alkotmányjogban eddig fájóan elhanyagolt téma tárgyalását kívánja
megalapozni, úttörő szerepet vállal és érdemi vitára serkent. Hiszen jogász
számára mi is lehetne vakmerőbb, akár a kudarc veszélyét is büszkén vállaló
cselekedet, mint a szigorú szabályok, doktrínák, gúzsba kötő hagyományok által
meghatározott jog világán belül a művészet definiálásáról, szabályozásáról,
védelméről gondolkodni? Tudjuk, a jogállamban a jogi szabályozás nem teremti a
művészi alkotások számára biztosított védelmet, de a művész szabadságának eleve
elrendelt voltát tudomásul véve igyekezhet a szellem szárnyalása számára kedvező
jogi környezet fenntartására. A művészet fogalmát a jog nem határozhatja meg, és
mégis elismerheti a művész szabadságát. A jognak önmérsékletet kell tanúsítania,
és mégis közbelépnie ott, ahol a művészet védelmében szabályozási szükséglet
mutatkozik. A művész szabadságát széles körben el kell ismernie, de le kell
fektetnie az egyéni szabadság alkotmányosan igazolható határait is. A kötet
elsősorban ezekről a rendkívül nehéz elhatárolási kérdésekről, jog és nem-jog
határterületeiről szól. Bízom benne, hogy egy termékeny és intellektuálisan
izgalmas tudományos diskurzus kiindulópontja lehet. Ennek szellemében ajánlom a
tisztelt Olvasó számára! Koltay András egyetemi tanár ? a Nemzeti Közszolgálati
Egyetem rektora CSEPORÁN ZSOLT 1990-ben született Pécsett. A Pécsi
Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 2014-ben jogász, 2016-ban munkajogi
szakjogász diplomát, majd 2018-ban doktori (PhD) fokozatot, valamint 2019-ben a
korábbi Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karán művészeti menedzser
szakképesítést, 2020-ban pedig a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi
Karán közgazdász diplomát szerzett. Kutatási területe: kulturális politika,
művészeti jog és menedzsment, felsőoktatás-igazgatás és államelmélet.