?Az ?Égei-tenger vidékének ragyogó bronzkori civilizációi Heinrich Schliemann
jó száz évvel ezelőtti trójai, mükénéi és tirünszi úttörő felfedezési óta
vonzzák az emberek érdeklődését. Schliemann szerette és betéve tudta Homéroszt,
az ő nyomán kezdte kutatni a klasszikus kor előtti hőskor emlékeit. Ő
bizonyította be az elképedt és nemegyszer kételkedő világnak, hogy jóval a
klasszikus görögség előtt már létezett egy önálló civilizáció ? mükénéinek
nevezik majd, legfontosabb városáról, Mükénéről ? , s ez a civilizáció volt az
alapja a trójai háborúról és az Agamemnón-házról szóló történeteknek, amelyek
sokáig ihlető forrásai voltak az európai irodalomnak. Nem kevésbé eltökélten
indult el Arthur Evans 1894-ben Krétára. Úgy vélte, hogy a szigeten jóval a
görögök előtt ismertek már valamiféle írást. Nem járt eredmény nélkül: utazásai
Knósszoszra irányították figyelmét, s ott Schliemann mükénéi világánál is sokkal
korábbi civilizációt tárt fel; ez ? megint csak ? történeti hitellel támasztotta
alá a Minószról, Pasziphaéról és Ariadnéról szóló mitikus elbeszéléseket.
Hasonlóan nagy hatású és szinte ugyanilyen látványos felfedezésáradat indult meg
ezután. Carl Blegen kiásta Nesztór király mükénéi kori palotáját a messzéniai
Püloszban; a délkelet-krétai Zakróban egy addig ismeretlen minószi palota több
mint tíz évi terepmunka után végül leletekkel kárpótolta felfedezőjét és
ásatóját, Nikólaosz Platónt. Közben kiderült, hogy a Kükládok Théra nevű
szigetén fekvő Akrotiriban a természet roppant erői, amelyek több méter vastag
vulkáni hamu- és tajtékkő réteggel borították be egykor a tájat, egyszersmind
kivételes ťállagvédelmetŤ is biztosítottak. Szpiridón Marinatosz nyolc ásatási
idény alatt napvilágra hozott itt egy olyan települést, amelyet rendkívül szoros
szálak fűznek a minószi Krétához. A romok közül tárgyak ezrei kerültek elő:
elegáns és egyszerű házi eszközök, mindenekelőtt pedig jobbára ép, páratlan
szépségű és jelentőségű falfestmények. Szerencsés fennmaradásuknak köszönhető,
hogy Théra ? Mükéné és Knósszosz mellett ? hozzásegít bennünket az égei világ
őskori népeinek megértéséhez és helyes megítéléséhez? ? írja a szerző könyvének
bevezetőjében. Peter Warren az égei térség i. e. 6000 és 1100 között kialakuló,
virágzó, majd hanyatló civilizációit annak a hatalmas ismeretanyagnak a
birtokában tárgyalja, amely évszázadnyi felfedezések során gyűlt össze. De
hogyan kerültek elő a múlt emlékei? Milyen indíték, milyen türelmetlen izgalom
vezette a korai felfedezőket és régészeket, s milyen munkát végeztek? A görög
világ régmúltja folyamatos felfedezésének lebilincselő történetét. Az európai
civilizáció hajnalát ismerhetjük meg e kötet lapjain.