Csigaház A könyv, amelyet kezében tart az olvasó, igazi irodalmi szenzáció.
2018-ig úgy tudtuk, hogy Szabó Magda költőként kezdte pályáját, és első prózai
műve az 1958-ban megjelent Freskó volt. Ám a hagyatékból előkerült két iskolai
füzet, kockás borítójukon a Csigaház címmel, az 1944-es évszámmal és SzM
szignóval. Ez a két füzet, amelyek miatt újra kellett írni a magyar
irodalomtörténetben a Szabó Magda életéről és munkásságáról szóló fejezetet, egy
1939-ben, Bécsben játszódó kisregényt rejt. Zaklatott fiatal lány érkezik a
Csigaház nevű panzióba. Júlia Budapestről menekült az osztrák fővárosba. Odahaza
megrázó élményben volt része: rajtakapta fiatal mostohaanyját, Dollyt és
szeretőjét, Dorner András ügyvédet. Júlia felháborodása és kétségbeesése
hatalmas, mert ez idáig abban a hitben élt, hogy Dorner az ő kedvéért jár a
házhoz. Azt reméli, hogy a Csigaházban menedéket és nyugalmat talál, ám a
panzióban is ?veszedelmes viszonyok? bolygatják fel a mindennapok megszokott
rendjét: Edmund von Graff, egy elszegényedett arisztokrata család utolsó sarja
és a kikapós szépasszony, Schoberné botrányos kapcsolata. A politikai helyzet is
nyugtalanító, hiszen a Burgon már horogkeresztes zászló leng. A Csigaház egyik
lakójához sorra érkeznek a gyanús idegenek, és a németek is egyre jobban
érdeklődnek a panzióban megforduló személyek iránt. A szerelmi és politikai
szálból biztos kézzel összeszőtt kisregényt bizonyára Szabó Magda 1935 és 1938
közötti bécsi tartózkodásainak élményei ihlették. A fordulatos történetet
olvasva tanúi lehetünk, hogy a költő Szabó Magdával egy időben hogyan születik
meg a prózaíró. Hogyan talál rá saját hangjára, hogyan dolgozza ki írói
módszerét. A sokféle érzést, hangulatot egybesűrítő mű már magán viseli
írásművészetének jellemző jegyeit: kivételes megfigyelőképességét,
ábrázolókészségét, atmoszférateremtő erejét. A Csigaház olvasója kivételes
felfedezés és kivételes irodalmi élmény részese lehet.