1984, Állatfarm, Hódolat Katalóniának Üdvözlet az egyformaság korából, a
magányosság korából, a Nagy Testvér korából, a duplagondol korából ? írja a
naplójába Winston Smith, a lázadó, a gondolatbűnöző, aki nem hajlandó elismerni,
hogy a 2x2 a Párt akarata szerint lehet három vagy öt. Az 1984 örök emlékeztető
a 20. század totalitárius hatalmai, ugyanakkor kegyetlen szatíra és
figyelmeztetés is a jövőre vagy éppenséggel a jelenre nézve, hiszen ma is
zsigereinkben érezhetjük a diktatúrák örökségét. 1948-ban, betegen,
kiábrándultan Orwell olyan regényvilágot alkotott, amely borzongató realitásával
rabul ejti az olvasót, s bár sok mindent be tudunk helyettesíteni a történelem
valós alakjaival, eszméivel, intézményeivel, ebben a regényben mégis az írói
fantázia a leglenyűgözőbb. Egy angol farm, Mr. Jones Major-ja a színhelye Orwell
másik legismertebb művének, az Állatfarmnak. Egy nap az állatok a disznók
vezetésével megdöntik az Ember uralmát, és élik először szabadnak, derűsnek
látszó, majd egyre jobban elkomoruló életüket a Napóleon nevű kan disznó
vezette, egyre zordabb diktatúrában. Orwell 1943?44-ben írott műve ? amelynek a
szerző a ironikusan a ?Tündérmese? alcímet adta ? ténylegesen a sztálini korszak
szatírája, de a mai napig nyomasztóan aktuális a mondanivalója. A Hódolat
Katalóniának alapkönyv a másik két nagy műhöz. A szerző 1936-ban őszinte
lelkesedéssel utazott Spanyolországba riportot készíteni a köztársaságiak hősi
harcáról, majd megérkezvén csatlakozott is a milíciához, hogy néhány hónap múlva
menekülnie kelljen a szovjet erőkkel megerősített spanyol kommunisták elől.
Orwell ebben a művében kezdeti irodalmi sikerei után tér vissza újságírói
gyökereihez, és megrázó erővel tudósít a spanyol polgárháborúról.