Az Átkozott Talán ezt jelenti felnőtt nőnek lenni: nem a vérzést, ami havonta
egyszer jön meg, nem a férfiak megjegyzéseit vagy a szép ruhákat. Hanem azt,
hogy a szemébe nézek egy férfinak, aki azt mondja: Az enyém vagy. És azt
felelem: Én nem vagyok senkié. Monza, 1936. A Lambro partján két kamasz lány
próbálja eltüntetni egy férfi holttestét, akinek az ingén nemzeti színű jelvény
és fasiszta vesszőnyaláb díszeleg. A holttestig vezető történetet Francesca
meséli el. A tizenkét éves kislány polgári családjában rendezett, unalmas életet
él, legfőbb gondja, hogy szaporán lépkedjen a misére és illedelmesen viselkedjen
az asztalnál. Vágyakozva figyeli a Lambro-parti vadócokat, leginkább a
vezérüket, Maddalenát, aki mezítláb, felhúzott szoknyában, összekaristolt lábbal
játszik a fiúkkal a sárban. Arról ábrándozik, hogy barátnők lesznek, annak
ellenére, hogy a lányról azt beszélik, mindenkire szerencsétlenséget hoz, úgy is
hívják: az Átkozott. Az abesszíniai háború hátterében a két lány együtt próbál
eligazodni az összekuszálódott világban. Együtt küzdenek az igazságtalanság és a
hatalmi visszaélések ellen, amelyek különösen a nőket sújtják. Sok minden
megesik velük, mire maguk mögött hagyják a gyerekkort. Egyiküknek meg kell
tanulnia bízni, másikuknak pedig önmagáért kiállni. Beatrice Salvioni első
regényében két kamasz lány egymásba fonódó felnövéstörténetén keresztül
mozgalmas képet fest a bontakozó olasz fasizmusról és a rezsim árnyékában
boldogulni próbáló kisemberekről. Beatrice Salvioni (Monza, 1995) jártas a
középkori harcművészetben, és megmászta a Monte Rosát. 2021-ben végzett az
Alessandro Baricco által alapított torinói Holden Íróakadémián, és ugyanebben az
évben Calvino-díjat nyert elbeszéléseivel. Az Átkozott az első regénye, 32
nyelven jelenik meg, és a közeljövőben tévésorozat is készül belőle.