Fehér ?Ez a közösségi média zsákutcája: miután kialakítottad a saját
buborékodat, miután letiltottad és kikövetted azokat az embereket, akiknek a
véleményét és világnézetét elítéled, akkor egyfajta beteges nárcizmus kezdi el
torzítani ezt a takaros kirakatot. Kilenc évvel legutóbbi regényét követően a
magyar olvasóközönség számára eddig prózaíróként ? és mindenekelőtt a megosztó
remekmű, az Amerikai psycho szerzőjeként ? ismert Bret Easton Ellis egy
esszékötettel jelentkezett, szokás szerint zajos sajtóvisszhangot keltve. A
Fehér nyolc vállaltan provokatív, önéletrajzi anekdotákkal teli értekezésen
keresztül térképezi fel a mai Amerika társadalmát és politikai-kulturális életét
átható (de lényegében a nyugati civilizáció egészére is érvényes) szélsőséges
tendenciákat, például a szólásszabadságot és a művészi alkotást korlátozó
politikai korrektség uralmát. Mihez kezdene napjaink digitális (negatív)
utópiájában, a közösségi média nárcisztikus buborékvilágában az Amerikai psycho
antihőse, Patrick Bateman? Esztétikai vagy ideológiai megfontolások vezettek az
Oscar-díjjal kitüntetett Holdfény hatalmas sikeréhez? Miben rejlik Charlie Sheen
és Kanye West megbotránkoztató imidzsének ereje? Hogyan vezetett az amerikai
baloldal önjelölt erkölcsi felsőbbrendűsége Donald Trump megválasztásához? Miből
ered a milleniál generáció ellenvéleményeket elfogadni képtelen túlérzékenysége?
És ami a legfontosabb: miképp maradhatunk ?negatívak, kritikusak és tökéletlenek
egy olyan korban, amely kollektív pozitivitást követelve az érzelmek elfojtására
és az egyén elhallgattatására törekszik? A Fehér ilyen és ehhez hasonló
kérdésekre választ kereső, vitára és továbbgondolásra inspiráló szövegek
gyűjteménye. Szórakoztató vagy kegyetlen? Helytálló vagy felháborító? Akárhogy
is vélekedjünk Bret Easton markáns véleményáradatáról, egy dolog biztosnak
látszik ? illúziómentes és fájóan aktuális társadalomkritikája mellett nem
mehetünk el szó nélkül.