Pragmatista antropológia Mikortól számít racionális cselekvőnek egy
mesterségesen létrehozott intelligencia? Hogyan érinti a személy autonómiáját a
biokémiai úton vagy fizikai implantáció útján megvalósított képesség- és
teljesítményváltozás? Hogyan különböztetjük meg az élőlényeket és az élettelen
tárgyakat, ha a szintetikus biológia megkezdi a soha nem látott szervezetek
sorozatgyártását? És mindezen kérdések hogyan befolyásolják az alapvető morális
reflexeinket a felelősség tulajdonítása, elvárása és számonkérése ügyében? Mint
a fenti kérdések érzékeltetik, a klasszikus filozófiai-fogalmi beidegződések
egyre nehezebben tudják kezelni világunk változásainak dinamikáját. Michael
Quante e dilemmákra reflektálva úgy érvel, hogy a filozófia az analitikus
pragmatizmus eszköztárára építve indulhat el a helyzet kezelése irányába. A
helyzet lesz az, ami megszabja, hogy a fogalmak mely hálózatával lesz dolgunk,
és az a hálózat követeli meg a rugalmas filozófiai kezelésmódot. Ilyen esetekben
sokszor le kell mondanunk a szükséges és elégséges feltételek előzetes
azonosításáról, inkább arra kell koncentrálnunk, hogy ha adottnak vesszük a
megfelelő konceptuális hálózat egészleges működését, milyen lokális
megfontolások és korrekciók vihetők végbe a hálózaton belül. Ez a könyv egy
ilyen filozófiai rugalmasság megvalósítását szorgalmazza, anélkül azonban, hogy
a terminológiai és argumentatív szigor eszménye veszendőbe menne.