A beás nyelv megőrzésének lehetőségeiről ?Dr. Orsós Anna a hazai cigány/roma
nyelvszociológiai kutatások egyik vezető alakja. Ugyanakkor a beás nyelv
leírásának és tanításának is kulcsszereplője. Doktori disszertációját a
nyelvoktatás, nyelvtanárképzés kérdéseire fókuszálva a beás nyelv megőrzésének
lehetőségéről írta. Habilitációs dolgozata ennek a témának a továbbfejlesztése.
Az első rendszerező beás nyelvleírást, a beás nyelvkönyvet Orsós Anna írta,
amely 1994-ben jelent meg. A 2002-től az MTA Nyelvtudományi Intézetének keretein
belül működő Cigány Nyelvi Kutatócsoport tagjaként a beás nyelvre vonatkozó
leíró nyelvészeti, antropológiai nyelvészeti, szociolingvisztikai és
nyelvpedagógiai kutatásokat végzett, illetve Kálmán László nyelvésszel együtt
2009-ben publikálta a Beás nyelvtan című kötetet, amely leíró nyelvtani,
hangtani, alaktani változásokat rögzítő, rendszerezett nyelvtan. 1997-től
eredményesen tanít a felsőoktatásban is beás nyelvet, és ? többek között ?
szociolingvisztikát, a kétnyelvűséggel kapcsolatos kurzusokat és nyelvpolitikát.
Kiváló előadókészségével tanítványok sokaságát indította el a pályán. Éppen a
szükséges intézményesüléshez járul hozzá Orsós Anna munkája, amelyben a beás
nyelv leírásán, a nyelvhasználó közösség szociolingvisztikai vizsgálatán túl
arról is átfogó képet kapunk, hogy ebben a kérdésben is milyen nagy feladatok
előtt áll a hazai oktatásirányítás. Ha jog az anyanyelvi oktatás, akkor egy
magát demokratikusnak valló társadalomban meg kell teremteni a jogérvényesítés
elemi feltételeit.?