Piszkos munka A második világháború idején Magyarországon a zsidó származású
vagy a megbízhatatlannak ítélt férfiakat fegyvertelen katonai szolgálatra,
úgynevezett munkaszolgálatra kötelezték, aminek keretében kemény fizikai munkát
kellett végezniük megalázó és kegyetlen körülmények között. Őrzésük a legénységi
állományú honvédek feladata volt. Közismert tény, hogy ezen keretlegények közül
némelyek brutális gyilkosságokat és más háborús bűnöket követtek el a
felügyeletükre bízott emberek ellen. Rémtetteik helyszínei vagy épp egyes
elkövetők arca beleivódott a közemlékezetbe: Dorosics falu vagy épp az Oktogonon
felakasztott Rotyis Péter és Szívós Sándor neve máig ismert. A második
világháborút követő számonkérés eszközei, a népbíróságok jelentős részben a
keretlegények ügyeivel foglalkoztak. Mi vezette ezeket az embereket
bűncselekményeik elkövetésére? Hogyan zajlott az első néptörvényszéki eljárás az
Oktogonon, és mi történt valójában Dorosicsban? Hogyan védekeztek a
népbíróságokon a kínzásokkal, gyilkosságokkal vádolt keretlegények? Tényleg
tömegesen léptek be a kommunisták közé az egykori háborús bűnösök? Mennyire
befolyásolta pereiket a politika vagy az egyéni sérelmek? Mi volt a katonai
felsővezetés, például Jány Gusztáv tábornok, a magyar 2. hadsereg parancsnokának
felelőssége? S mihez kezdjünk a kollaborációval vádolt munkaszolgálatosok
ügyeivel? Veszprémy László Bernát könyve kényes kérdéseket boncolgat, miközben
számtalan külföldi és hazai levéltár forrásai alapján próbálja feltárni a
munkaszolgálatra és a keretlegényekre vonatkozó népbírósági perek történetét.
Veszprémy László Bernát 2016-ban végzett a Károli Gáspár Református Egyetemen,
majd az Amszterdami Egyetem holokauszt- és népirtáskutatás szakán szerzett
mesterfokozatot. Jelenleg doktorjelölt az ELTE BTK Művelődéstörténet Doktori
Iskolájában. Kutatási területe a politikai eszmetörténet és a zsidóság
története. Korábban több zsidó folyóirat munkatársa, illetve a Veritas
Történetkutató Intézet és a Milton Friedman Egyetem Magyar Zsidó Történeti
Intézetének kutatója volt. Jelenleg a Mathias Corvinus Collegium online
tudományos ismeretterjesztő folyóiratának, a Corvináknak a főszerkesztője.