A keresztapám nadrágja Péter László grafikusművész a Belgrád melletti
Székelykevén született, nevelkedett, és már családos férfiként a délszláv háború
idején települt át Magyarországra. Az elmúlt két évtized óta tartó távolléte se
idegenítette el övéitől, máig is az al-dunai bukovinai székely közösség hűséges
gyermeke. Könyve nem módszeres néprajzi gyűjtés eredménye, hiszen elmondása
szerint a kötetben olvasható történeteket gyerekkora óta sokszor hallotta
családjában a székeliektől, a hertelendyektől, a sándoregyháziaktól. Most ezeket
több évtized után visszaemlékezve leírta, megszerkesztette, kikerekítette,
illusztrálta... A történetek legtöbbje a való életből merít. Szinte egy al-dunai
panoptikum jelenik meg előttünk, amelyben a kisgyermektől az élettől búcsúzó
öregekig sorban vonulnak el lelki szemeink előtt - sokan név szerint is, mások
ecceri emberként - az elmúlt évszázad székeli figurái: a kocsmázók, a mesterek,
a papok, a csőszök, a mozis, a szerelmesek és az immár halálra készülők. A
történetek sorát végül a székeli aranyköpések csokrával toldja meg a szerző.