Egy csapatnyi angol kamasz, akinek repülőgépe lezuhan egy lakatlan szigetre,
nekilát, hogy Robinsonként megpróbálja újrateremteni a civilizációt. A fiúk
testületeket választanak, törvényeket hoznak, igyekeznek ésszerűen berendezni
életüket, ahogyan a brit gyarmatosító szellemet dicsőítő kalandregényekben
szokás. A Legyek Urának azonban más a végkifejlete: ezek az alig tizenéves
gyerekek fokozatosan elvadulnak, lehámlik róluk a civilizációs máz, és immár nem
komiszak, hanem gonoszak, ölni is képesek, és félelmükben csinálnak maguknak
istent, aki megfelel démonikus mivoltuknak: a Legyek Urát. Azt teszik,
önmaguktól, saját bensőjüktől vezérelve, amit ez a század tett a
legszörnyűségesebb időszakaiban. William Golding, akit 1983-ban életművéért
Nobel-díjjal jutalmaztak, regényében korunk alapélményét dramatizálja megrázó
lélektani és gondolati hitellel. A Legyek Ura (1954) méltán számít a mai angol
irodalom egyik klasszikus alkotásának