Az ember társadalmi jelentőségéről és annak hanyatlásáról Szerző: Krémer Balázs
Napvilág Kiadó, 2022 Amikor Émile Durkheim, a szociológia egyik alapító
atyamestere a társadalomtudományok alapvető feladatának a társadalmi tények
vizsgálatát tekintette, akkor ő a társadalmit mint az egyes embereken felüli,
rajtuk kívüli dolgokként értelmezte. Ő és nyomában a szociológusok túlnyomó
többsége ilyen, az egyes embereken felüli-kívüli dolognak értelmezi a
társadalmat, a tagjait összekapcsoló normákat és a közöttük lévő viszonyokat,
struktúrákat, a társadalom szerveződésének és működésének sajátosságait. E
hagyományban elsikkadt az, hogy a társadalmakat nem intézmények és sémák
működtetik, hanem a sémákat és normákat kiismerő, azokhoz így vagy úgy
alkalmazkodó, a maguk belátása szerint döntéseket hozó emberek. A valakik, akik
relevánsak, jelentősek, a saját személyiségükre, erkölcsi érzékükre formálják a
sémákat, a maguk módján belakják a számukra adódó társadalmi helyeket. Ennek a
társadalmi jelentőséggel bíró valakiségnek az elméleti tartalmát, társadalmi
környezetét és relevanciáját fejtem ki könyvem első felében. A szokásostól
eltérő, a valakiket és a valakiséget középpontba helyező nézőpontomból számos,
akár kánonná emelt társadalomtudományi nézet, fogalom és koncepció a szokásostól
eltérő értelmet nyer. Könyvem további részében a korábbiakban kifejtett
nézőpontból ismertetem és értelmezem az elmúlt évtizedek máig tartó válságait. A
közelmúlt és napjaink társadalomtudományi eredményeire alapozva azt fejtem ki,
hogy e komplex válság egyszerre az emberi cselekvéseket keretbe foglaló és
koordináló vallás, no meg az e kereteket korrigálni, megújítani képes, ehhez
kellő önbizalommal és önbecsüléssel is rendelkező valakik, a valakiség válsága
is. Hogy a válságok sorának nemcsak következménye, hanem oka az, hogy az emberek
elveszítik saját és egymás jelentőségébe vetett bizalmukat, megbecsülésüket -
ezzel együtt vagányságukat, változtatni merő bátorságukat. Hogy miközben egy jó
társadalomban mindenki egyéniséggel és jelentőséggel bíró valaki a maga helyén
és módján, aközben az emberek a saját arcuk és jelentőségük elveszítését élik
meg. Ez a folyamat sérülékenyebbé, a válságokkal szemben védtelenné teszi a
koordináció kereteit, a vallást is, ugyanakkor frusztrált birkanéppé silányítja
az egyéniségeket, a valakiket. (Krémer Balázs) A kötet adatai: Kötés: kartonált
Megjelenés éve: 2022 Terjedelem: 464 oldal