
HAJNALI KÚT
Szerző: Acsai Roland L?Harmattan Kiadó, 2011 Acsai Roland kevés szavú költő.
Egyik verse a kettős szivárványról szól, abban elmondja, hogy a szivárvány nem
ér véget / A szikláknál, a víznél, folytatódik bennük is, // A föld alatt is:
átszelve bazaltot, sötét ásványt, / Vakond-járatot és teljes kört fut. Őt a
szivárvány nem mint valami elavult szépséghordozó érdekli, ebből a jelenségből
épp az fontos számára, ami nem látszik: a teljes kör. Acsai képes láttatni és
elhitetni velünk, hogy minden, létében szükségszerűen csonka és hiányos dolog
megfutja a maga teljes körét. Szavai a teljes kör helyett vannak itt. Művei
tájleíró versek, de mindig a táj mögött, alatt, a kövekben, a vakond-járatokban,
az emberi lélek belsejében megtett teljes körre utalnak. A hajnali kút meglehet,
hogy nem más, mint egy csecsemő szőke fején a kutacs. Persze az ábrázolt táj, a
versek első, felső, látható és olvasható síkja sem lényegtelen. Acsai Roland nem
délre vágyik, nem nyugatra tekint, nem a kelet után sóhajtozik, hanem északra
megy, a finnországi kötet után itt vannak a norvég versek. Egy fjord és a benne
fölmerülő alaksejtelem, egy bálna; hidegvérű sziklák, Wittgenstein norvégiai
házának hűlt helye. Wittgenstein szellemi önállóságának és merészségének hűlt
helye az európai kultúrában. Acsai, legalábbis gesztusaiban és szövegeinek
logikai csupaszságában, nem annyira radikális, mint mestere, de ő is bátran
műfaja, a költészet alapjaihoz nyúl vissza, lebontva fölülük mindent, ami
esendő, mulandó, egyszeri. Wittgenstein faházát hiába /Keresnénk: csak kőből
hordott // Alapzata látható a hegyen. / A hegyen, mely mintha maga is // Egy
letűnt óriás vagy isten / Egykor állt házának alapzata lenne Acsai Roland egy
isten házának alapzatát tárja föl, nos, ez az isten nyilván nem a délszaki
Apolló, de mégiscsak a költészet istene, talán egy verselő troll lakóhelyének
maradéka lehet a hegy, ami alatt térben és időben folytatódhat a teljes kör,
megtaláljuk a líra értelmét, a merengés lehetőségét, és végül, a szerző
legnagyobb örömére, megtaláljuk önmagunkat. (Vörös István) A kötet adatai:
Megjelenés éve: 2011 Terjedelem: 42 oldal
Egyik verse a kettős szivárványról szól, abban elmondja, hogy a szivárvány nem
ér véget / A szikláknál, a víznél, folytatódik bennük is, // A föld alatt is:
átszelve bazaltot, sötét ásványt, / Vakond-járatot és teljes kört fut. Őt a
szivárvány nem mint valami elavult szépséghordozó érdekli, ebből a jelenségből
épp az fontos számára, ami nem látszik: a teljes kör. Acsai képes láttatni és
elhitetni velünk, hogy minden, létében szükségszerűen csonka és hiányos dolog
megfutja a maga teljes körét. Szavai a teljes kör helyett vannak itt. Művei
tájleíró versek, de mindig a táj mögött, alatt, a kövekben, a vakond-járatokban,
az emberi lélek belsejében megtett teljes körre utalnak. A hajnali kút meglehet,
hogy nem más, mint egy csecsemő szőke fején a kutacs. Persze az ábrázolt táj, a
versek első, felső, látható és olvasható síkja sem lényegtelen. Acsai Roland nem
délre vágyik, nem nyugatra tekint, nem a kelet után sóhajtozik, hanem északra
megy, a finnországi kötet után itt vannak a norvég versek. Egy fjord és a benne
fölmerülő alaksejtelem, egy bálna; hidegvérű sziklák, Wittgenstein norvégiai
házának hűlt helye. Wittgenstein szellemi önállóságának és merészségének hűlt
helye az európai kultúrában. Acsai, legalábbis gesztusaiban és szövegeinek
logikai csupaszságában, nem annyira radikális, mint mestere, de ő is bátran
műfaja, a költészet alapjaihoz nyúl vissza, lebontva fölülük mindent, ami
esendő, mulandó, egyszeri. Wittgenstein faházát hiába /Keresnénk: csak kőből
hordott // Alapzata látható a hegyen. / A hegyen, mely mintha maga is // Egy
letűnt óriás vagy isten / Egykor állt házának alapzata lenne Acsai Roland egy
isten házának alapzatát tárja föl, nos, ez az isten nyilván nem a délszaki
Apolló, de mégiscsak a költészet istene, talán egy verselő troll lakóhelyének
maradéka lehet a hegy, ami alatt térben és időben folytatódhat a teljes kör,
megtaláljuk a líra értelmét, a merengés lehetőségét, és végül, a szerző
legnagyobb örömére, megtaláljuk önmagunkat. (Vörös István) A kötet adatai:
Megjelenés éve: 2011 Terjedelem: 42 oldal

Adatlap
Ár: | 1.200 Ft |
A hirdető: | Kereskedőtől |
Értékesítés típusa: | Eladó |
Feladás dátuma: | 2025.03.01 |
Eddig megtekintették 6 alkalommal |
A hirdető adatai

Könyv kereső rovaton belül a(z) "HAJNALI KÚT" című hirdetést látja. (fent)