Szerzők: Martin Burckhardt, Dirk Höfer Atlantisz Kiadó, 2018 E különös, ironikus
könyv a digitális világ teológiájaként is olvasható. Nem csodálkozik, prófétál
vagy átkozódik: egy mindent átható változás filozófiai alapkérdéseit nyitja fel.
Az analóg világ ugyan túléli a digitalizálását, ám érezhetően csupán
Patyomkin-falu lesz, árnyéka, salakja önmagának. Hiszen digitális megjelenési
formájában sokkal hatékonyabb. Mindig, mindenhol, korlátlanul. A digitális világ
alapképlete nemcsak a virtualitásban érvényesül. Visszahat azokra a fantazmákra,
amelyek a valóságunkat strukturálják. Átfogja a ?reálgazdaságot?, módosítja a
testünket, az identitásról és a szabadságról alkotott elképzelésünket, átitatja
a politikát, megváltoztatja az idő és a tér észlelését, befolyásolja a
humanitást. Egyre inkább azt észleljük, hogy a digitális forradalomnak
évszázadok alatt begyakorlott gondolati alakzatok esnek áldozatul. Az egyik
oldalon a forradalom őrületétől megszállott a techno-rajongók történeti
szükségállapotot ? Singularityt ? kiáltanak, miközben a kritikusok, a forradalmi
áradattól mintegy megdermedve, a szép új világ lélektelenségének panaszdalát
éneklik. Végül aztán mindkét oldal a vallás gondolati alakzataihoz tér vissza ?
félreértve ezáltal a folyamat történeti jellegét. Annak dacára, amit az átok és
az ígéret, az utópia és a disztópia kettőse sugallna, itt korántsem egy olyan
vírus fertőz minket, amelyet a földönkívüli intelligencia küldött ránk. Sokkal
inkább egy történeti képződménnyel van dolgunk ? egy ember készítette
szimbolikus formával, amely ezért aztán mulandó. A szerzőkről: Martin Burckhardt
(1957, Fulda) a számítógépek hangokkal, zajokkal, nyelvvel is kísérletező
teoretikusa. Művei a gépek kultúrtörténetét és filozófiáját kutatják. Legutóbbi
könyve: Philosophie der Maschine (2017) Dirk Höfer (1956, Heidelberg) író,
műfordító, borkereskedő, hosszú időn át a nevezetes folyóirat, a Lettre
International szerkesztője. Mindketten filozófiai kérdéseket felvető digitális
játékok fejlesztői.