Szerző: Mikó Gábor MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2021 A kötet annak a
monumentális munkának a történetét mutatja be, amelynek eredményeként Mossóczy
Zakariás és Telegdy Miklós 1584-ben megjelentette a középkori és kora újkori
magyar törvények első nyomtatott gyűjteményét. Ez a kollekció lett később a
nevezetes Corpus Juris Hungarici alapja. A törvények sora a
Mossóczy-Telegdy-féle kötetben annak megjelenése előtt fél évezreddel, Szent
István korával kezdődik, így felmerül a kérdés, hogy mennyiben hitelesek ezek a
nagyon régi, ám máig használt és idézett törvényalkotási emlékek. A szerző annak
történetét rekonstruálja, hogy milyen források - kéziratok, oklevelek - alapján
állapították meg a szerkesztők a középkori és egyes kora újkori törvények
szövegét. A forráskorpusz körülhatárolása után az egyes kódexek megbízhatóságát
vizsgálja, majd konkrét példákon keresztül mutatja be és értékeli a 16.
században élt összeállítók szövegkiadói munkáját. A kötet utolsó fejezete a
legrégibb, 11. századi dekrétumok fennmaradásának történetét vázolja fel. A
kötet adatai: Formátum: B/5 Kötés: keménytáblás Megjelenés éve: 2021 Terjedelem:
252 oldal