Szerző: Pallo József Ludovika Egyetemi Kiadó, 2019 ?Carcer mala mansio!?, a
börtön nem kellemes lakóhely. Ez a kijelentés szorosan összefügg azzal a
paradigmával, amelynek kereteit a büntetés rigid célja és a humanitárius elvek
között alakítja a jogalkotó, törekedve arra, hogy a kényes egyensúlyt megtalálja
az amúgy is szűk mezsgyén. Amennyiben a börtönökre mint a kriminalitásra való
társadalmi visszahatás szükségképpeni intézményeire tekintünk, szembesülünk
azzal, hogy az ott zajló jelenségeket elsősorban a tételes jogszabályok
értelmezésével van lehetőségünk megismerni. Nyilvánvaló, hogy a börtönügyhöz
kapcsolódó jogalkotási folyamatok elsősorban a büntető törvénykönyvek tükrében
jelennek meg. Monográfiámban ebből az alapvetésből kiindulva mutatom be azt a
számomra releváns, több mint 200 éves történeti-jogi kodifikációs ívet, amelynek
eredményei vagy éppen kudarcai a magyar börtönügy arculatát, illetve a
büntetés-végrehajtási jogot formálták. A fejlődés egyes állomásainak fő
üzeneteit és ezek rendszerét megértve válik világossá, hogy a
büntetés-végrehajtási jog napjainkra kilépett saját korlátai közül, és
határozottan közvetíti az igazságszolgáltatás szintézisének igényét. Mindez
alapjaiban meghatározza a honi börtönügy fejlődésének további irányait és
jótékonyan befolyásolja társadalmi fontosságának további elismerését is, amelyet
a szakma- és jogpolitika elkötelezetten támogat. Mindezt jól reprezentálja az
európai normákhoz egyre jobban közelítő magyar szabályozás, megerősítve, hogy: a
büntetés-végrehajtási jog érték- és eszközrendszere nem uralja, hanem szolgálja
az embert. A kötet adatai: Formátum: B/5 Kötés: puhatáblás Megjelenés éve: 2019
Terjedelem: 184 oldal A tartalomból: Bevezetés 1. Szubjektív kodifikációs
prehistorikum (1792-1878) 1.1. Az 19795. évi kísérlet a haladó büntetőjogi
szabályozás megteremtésére 1.2. A kodifikációs elképzelések a reformkor
előestéjén (1795-1825) 1.3. A reformkor eszményei 1.4. Az 1843. évi javaslat
1.5. Az abszolutizmus és a provizórikus időszak szekvenciái 1.6. A polgári
börtönügy ideájának megjelenése a jogalkotásban 2. A Csemegi-kódex égisze alatt
(1878-1950) 2.1. Az előkészítő munka 2.2. A Csemegi-kódex büntetési rendszerének
vázlata 2.3. Az újabb kriminálpolitikai irányzatok hatása a börtönügyi
kodifikációra 2.4. A Csemegi-kódex novellái 2.5. A koalíciós korszak börtnügyi
fejleményei 3. A sztálini büntetőpolitikai hatása a hazai börtönügyre
(1949-1956) 3.1. Az 1950. évi II. törvény regnálása 3.2. Az 1953 utáni
félfordulat a szabályozásban 4. A büntetés-végrehajtás szabályozása a klasszikus
Kádásr-korszakban (1956-1976) 4.1. Konszolidációs törekvések 1956 után 4.2. Az
1961. évi büntetőjogi kodifikáció és annak börtönügyi konzekvenciái 4.3. Az
1963. évi jogpolitikai irányelvek hatása 4.4. Az 1966-os kodifikáció értékelése
4.5. Represzív büntetőpolitikai fordulat a 60-as évek végétől 4.6. Az 1978-as
büntetőjogi és végrehajtási jogi kodifikáció előzményei 4.7. Az 1978-79. évi
kodifikációs események 5. A büntetés-végrehajtás szabályozása a rendszerváltás
utáni jogállamban (1989-től) 5.1. A rendszerváltozás börtönügyi lenyomata: az
1993. évi novella 5.2. Kodifikációs kísérletek a 2000-es években 5.3. Fejlődés a
támogató jogpolitikai klímában 5.4. A büntetés-végrehajtási kodifikáció kezdeti
szakasza 5.5. A 2013. évi tervezet jellege és főbb szabályozási irányai 5.6. A
nemzetközi tapasztalatok rövid áttekintése 5.7. A hatályos törvény általános
jellemzői, újításai 5.8. A hatálybalépés után eltelt időszak fontosabb eseményei