Szerző: Vajta Gábor Noran Libro Kiadó, 2017 Új hazámat egyre gyakrabban hívják
Óz földjének: de mi volt előbb, a tündérmese vagy a becenév? Az Aussie
(ausztrál) szót mindig ozzinak ejtették idelent, és L. Frank Baum Óz könyveiben
feltűnően sok az utalás Ausztráliára. Ha véletlen is az egybeesés, a helybéliek
jobban szeretik, ha a vendég a csodák csodájával és nem a fegyencmúlttal hozza
őket kapcsolatba. Húsz év tapasztalatai alapján nem tudok nem egyetérteni velük.
A másik epitheton ornans, a Szerencsés ország kicsit sántít. Egy ország nem
lehet kétszáz évig folyton szerencsés, vagy ötszáz évig folyton szerencsétlen. A
rossz időket át kell vészelni ? fogcsikorgatva, nekigyűrkőzve, hittel,
önbizalommal és optimizmussal, sőt derűvel; a szerencsét pedig ki kell használni
? de legalábbis nem kell elszúrni. E könyv egy szerény kísérlet arra, hogy
összefoglaljam, miként történt mindez, és mire vezetett. Hogyan lett egy
éhhalállal küszködő nyomorult fegyenctelepből a világ (egyik?) legélhetőbb
országa, hogy egyesítette a távoli kontinens az Ó- és Újvilág értékeit, és hogy
ötvöződik mindez békésen a világuralmat átvenni készülő Délkelet-Ázsia
szárnyalásával. Hogy lehet a másutt vergődő eszmékkel ezerféle kultúrát
megőrizni és egyetlen gondolat jegyében összefogni. És hogy lehet
bevándoroltként (lassan) elfeledni a görcsöket és megnyílni egy emberibb élet
felé. Belső békével túltenni magunkat az itt is létező hibákon, becsülni, ami
megadatott, és nem elrontani azt, ami hátravan. A kötet adatai: Formátum: 130 x
185 mm Megjelenés éve: 2017 Terjedelem: 224 oldal