Elemzések az uniós jog és az új Ptk. kapcsolatához A kézirat lezárva: 2016.
február 1. Szerző: dr. Fuglinszky Ádám Complex Kiadó, 2016 Fuglinszky Ádám
legújabb könyve a fogyasztói adásvétel, a kellékszavatosság és a
termékszavatosság kérdéskörével foglalkozik, különös tekintettel azokra a
problémás pontokra, amelyek az új Ptk. és az uniós jog találkozásával függenek
össze. A munka elméleti igényességgel közelít tárgyához, ugyanakkor számos
gyakorlati kérdésre keres és talál választ. Fogyasztónak minősül-e a magyar és
az uniós jog alapján pl. az egyéni vállalkozó (tehát természetes személy)
asztalos, amikor műhely bérletére, írószerek vagy szervizautó beszerzésére köt
szerződést? Megtagadhatja-e az eladó a beépített konyhabútor kijavítását,
illetve kicserélését, ha ezek valamelyike, de legalább egyike lehetséges ugyan,
de aránytalanul magas költséggel jár? Hogyan kezeljük az uniós és a magyar jog
gyökeresen eltérő válaszait? Ugyanebben az esetben: ?átterhelheti-e? a kiugróan
magas költségek egy részét az eladó a fogyasztóra pusztán arra való
hivatkozással, hogy az Európai Bíróság egyik döntése ezt lehetővé teszi,
miközben ennek tételes jogi leképeződése a Ptk.-ból hiányzik? Az új Ptk.
megszüntette a kellékszavatosság jogvesztő határidejét. ?Feltámaszthatják-e? azt
a felek a szerződésükben? Hogyan és miként gyakorolhatja a jogosult elállási
jogát hibás teljesítés esetén, ha a dolgot visszaszolgáltatni nem tudja? Hogyan
kezelhetjük az új Ptk. és a korábbi bírói gyakorlat között feszülő
ellentmondásokat? Vajon alkalmazhatóak a jogalap nélküli gazdagodás szabályai?
Termékszavatosság alapján perelhető(k)-e az előállító és a forgalmazó(k)
egyszerre? Marasztalhatók egyetemlegesen? Hasonlóképpen: érvényesítheti-e
párhuzamosan kellék- és termékszavatossági igényét a fogyasztó; választania
kell-e ezek között, avagy elképzelhető az egyetemleges marasztalás? Valós vagy
látszólagos keresethalmazatról van-e szó? Ha a gyártó a dolgot kicseréli, és
ennek következtében ő lesz a kellékszavatosság kötelezettje, vajon ez megnyitja
vele szemben a fogyasztó elállási jogát, illetve árleszállítási igényét is,
avagy ezek továbbra is csak az eladóval szemben érvényesíthetők? No de az eladó
időközben ?elhagyta? a jogviszonyt, vagy mégsem? Francia turista Németországban
olyan terméket vásárol, amelyet egy magyar gyártó állított elő. Milyen kollíziós
szabály alapján, hogyan állapítjuk meg az alkalmazandó jogot? S ez alapján:
vajon megilleti a termékszavatosság? Fuglinszky Ádám az ELTE Állam- és
Jogtudományi Karán jogi diplomát, Heidelbergben LL. M. (magister legum) címet, a
Hamburgi Egyetemen pedig doktori (PhD) fokozatot szerzett. Az ELTE ÁJK Polgári
Jogi Tanszékének habilitált egyetemi docense, a budapesti Andrássy Gyula Német
Nyelvű Egyetem, valamint számos európai egyetem (Krakkó, Berlin ? Humboldt,
Bécs, München, Firenze, Ferrara, Pisa) meghívott vendégoktatója. Emellett
gyakorlati munkát végez egy ügyvédi iroda tanácsadójaként. Kutatási területe a
szerződési jog, a deliktuális felelősség és a kártérítési jog. A kötet adatai:
Formátum: A/5 Kötés: puhakötés Megjelenés éve: 2016 Terjedelem: 204 oldal A
tartalomból: Előszó I. A fogyasztói adásvételről szóló irányelv átültetése a
magyar jogba és az új Ptk. 1. Bevezetés 2. Az uniós jog és a magyar polgári jog
fogyasztófogalma 3. A hibás teljesítés és kellékszavatosság hazai szabályainak
elemzése az Európai Bíróság döntései alapján II. A hibás teljesítés egyes
kérdései 1. A kellékszavatossági határidők 2. A bizonyítási teher
megfordulásának hatása a hathónapos védelem, illetve a jótállás esetén 3. Az
elállási jog kérdése (utólagos) irreverzibilitás esetén III. A termékszavatosság
1. Hibrid a jogban 2. A gyártóval szembeni közvetlen fellépés általános kérdései
3. A termékszavatosság bevezetése a magyar polgári jogba 4. A termékszavatosság
tényálláselemei 5. Ráadás: a kollíziós jogi kérdés 6. Összegzés Felhasznált
irodalom