Csoda és Kósza legrégebbi kalandjai ... ha nincs a lányom, akinek elkezdtem
mesélni Csodalóról és Kószálóról, a gödöllôi tanyán élô lovakról, akik közül
Kósza, csupa jó szándékból, annyi galibát tud okozni, hogy Csodának mindig van
mit helyrehoznia. ... ha nincs a fiam, akinek tovább meséltem a két ló
történeteit, s aki fölvette hangszalagra a rögtönzött meséket, hogy többet
hallhassa, aztán mellém ült, és megvárta, amíg leírtam ôket. ... ha nincs
valaki, aki egyetlen rajzzal el tudta mondani mindazt, amit én sok-sok szóval
próbáltam. ... és végezetül, ez a könyv egyáltalán nem jöhetett volna létre, ha
nincsenek olyan felnôttek, akik szeretnének érteni a gyerekek nyelvén, mert
tudják, hogy sokat lehet tanulni tôlük - de, minthogy a fentiek mind voltak, így
Csoda és Kósza is itt van a könyvben, már csak olvasni kell róluk, és néha
nyeríteni helyettük, jó hangosan, lószívvel, ahogy ôk is szokták: Nyiiii-ha-
ha-ha- ha-ha