![Betöltés...](/templates/pictures/ajax-loader.gif)
KRÓNIKA - A KELETRÓMAI BIRODALOM 379 ÉS 548 KÖZÖTTI TÖRTÉNET
Szerző: Marcellinus Comes PeKo Kiadó, 2024 Marcellinus latin nyelven alkotó,
keresztény történetíró konstantinápolyi szenátor volt, de ami még fontosabb,
egyben Iustinianus császár (uralk. 527-565) fontos udvari embere is. Krónikája
379-től 548-ig mutatja be a Keletrómai Birodalom politika-, had-, társadalom- és
egyháztörténetét. A leggyakrabban idézett szöveghelye a Nyugatrómai Birodalom
476. évi bukásáról beszámoló részlet, azonban a 169 év történetét összefoglaló
mű emellett is számos érdekességet hagyományoz az utókorra, és a késő ókor, a
korai középkor, a hun és a bolgár történelem, a germanisztika, az
egyháztörténet, a római numizmatika, valamint a magyar őstörténet iránt
érdeklődők számára is ajánlott olvasmány, hiszen a magyar fordításban itt közölt
mű, valamint a hozzá írt nagyszabású történeti kommentár részletesen bemutatja a
korszak legtehetségesebb római hadvezéreinek, Flavius Stilichónak, Flavius
Aetiusnak, Sabinianus Magnusnak és Flavius Belisariusnak a különböző barbár
népekkel vívott harcait, Attila hun nagykirály 447. évi, Keletrómai Birodalom
elleni legendás hadjáratát, a bolgár lovas íjászok legkorábbi balkáni portyáit,
Anastasius császár 498. évi, korszakhatárnak tekinthető pénzügyi reformját, a
különféle eretnek keresztény irányzatok (ariánusok, monofiziták) elleni,
nemegyszer vérontásba torkolló dogmatikai küzdelmeket, valamint a szkíta
Vitalianus ellencsászár Konstantinápoly elleni felkelését. Az utóbbi
eseménysorozat egyik összecsapása ráadásul a középkori magyar forrásokban, Kézai
Simon Gestájában és a Képes Krónikában is szerepel: a Csaba királyfi és Aladár
közötti ütközet valójában annak a rendkívül véres, 60 ezer halottat követelő
összecsapásnak a leírása, amelyet 515-ben a hun-bolgár származású keletrómai
trónkövetelő, Vitalianus, valamint az ugyancsak hun-bolgár származású keletrómai
hadvezér, Alathar vívtak egymással Thrákiában. A Marcellinus comes-féle Krónika
az antik középkornak is nevezett késő ókor esszenciáját hordozza magában, és a
mű segíthet bennünket annak megértésében is, hogyan alakult át a klasszikus
római világ a középkori Bizánccá. A kötet adatai: Kötés: keménytáblás Megjelenés
éve: 2024 Terjedelem: 344 oldal
keresztény történetíró konstantinápolyi szenátor volt, de ami még fontosabb,
egyben Iustinianus császár (uralk. 527-565) fontos udvari embere is. Krónikája
379-től 548-ig mutatja be a Keletrómai Birodalom politika-, had-, társadalom- és
egyháztörténetét. A leggyakrabban idézett szöveghelye a Nyugatrómai Birodalom
476. évi bukásáról beszámoló részlet, azonban a 169 év történetét összefoglaló
mű emellett is számos érdekességet hagyományoz az utókorra, és a késő ókor, a
korai középkor, a hun és a bolgár történelem, a germanisztika, az
egyháztörténet, a római numizmatika, valamint a magyar őstörténet iránt
érdeklődők számára is ajánlott olvasmány, hiszen a magyar fordításban itt közölt
mű, valamint a hozzá írt nagyszabású történeti kommentár részletesen bemutatja a
korszak legtehetségesebb római hadvezéreinek, Flavius Stilichónak, Flavius
Aetiusnak, Sabinianus Magnusnak és Flavius Belisariusnak a különböző barbár
népekkel vívott harcait, Attila hun nagykirály 447. évi, Keletrómai Birodalom
elleni legendás hadjáratát, a bolgár lovas íjászok legkorábbi balkáni portyáit,
Anastasius császár 498. évi, korszakhatárnak tekinthető pénzügyi reformját, a
különféle eretnek keresztény irányzatok (ariánusok, monofiziták) elleni,
nemegyszer vérontásba torkolló dogmatikai küzdelmeket, valamint a szkíta
Vitalianus ellencsászár Konstantinápoly elleni felkelését. Az utóbbi
eseménysorozat egyik összecsapása ráadásul a középkori magyar forrásokban, Kézai
Simon Gestájában és a Képes Krónikában is szerepel: a Csaba királyfi és Aladár
közötti ütközet valójában annak a rendkívül véres, 60 ezer halottat követelő
összecsapásnak a leírása, amelyet 515-ben a hun-bolgár származású keletrómai
trónkövetelő, Vitalianus, valamint az ugyancsak hun-bolgár származású keletrómai
hadvezér, Alathar vívtak egymással Thrákiában. A Marcellinus comes-féle Krónika
az antik középkornak is nevezett késő ókor esszenciáját hordozza magában, és a
mű segíthet bennünket annak megértésében is, hogyan alakult át a klasszikus
római világ a középkori Bizánccá. A kötet adatai: Kötés: keménytáblás Megjelenés
éve: 2024 Terjedelem: 344 oldal
![Tovább](/templates/pictures/tovabb1.png)
Adatlap
Ár: | 6.290 Ft |
A hirdető: | Kereskedőtől |
Értékesítés típusa: | Eladó |
Feladás dátuma: | 2025.02.04 |
Eddig megtekintették 7 alkalommal |
A hirdető adatai
![Tovább](/templates/pictures/tovabb2.png)
Könyv kereső rovaton belül a(z) "KRÓNIKA - A KELETRÓMAI BIRODALOM 379 ÉS 548 KÖZÖTTI TÖRTÉNET" című hirdetést látja. (fent)