Joel Spazierer kalandjai ?Egyszer hallottam, hogy valaki azt mondja:
ártatlanságunkat abban a pillanatban veszítjük el, amikor ráébredünk, hogy a
világon nem mindenki szeret minket. Azonnal megértettem, mire gondol, és tudom,
hogy én a mai napig nem veszítettem el az ártatlanságomat, és nem is fogom
elveszíteni soha.? ?Sosem volt becsvágyam, hogy jó emberré legyek, még akkor
sem, ha egy ideig azt hittem, az erkölcsösség az alapfelszereltségünk része? ?
állítja a későbbi Joel Spazierer, aki Fülöp András néven magyarnak születik
1949-ben Budapesten. Amikor az ÁVH letartóztatja a nagyszüleit, a négyéves
kisfiú néhány napra magára marad a lakásban. Úgy érzi, semmiben nem szenved
hiányt, még élvezi is ezt a felnőttek nélküli világot, amelyet képzeletével
népesít be. Ám innentől kezdve elveszíti empátiáját, a jót a rossztól soha többé
nem képes megkülönböztetni. A család 1956-ban disszidál Ausztriába. András
elbűvölő szépsége, lefegyverző személyisége és kedvessége mindenkit elvarázsol,
ő pedig már gyerekként hazudik, lop, gyilkosságokba keveredik, váltogatja a
nevét, és Európa-szerte bámulatos karriert csinál. A prostitúció és a drogok
világában éppoly otthonosan mozog, mint a 80-as évek NDK-jában vagy a teológiai
akadémián, ahol kedvenc gondolkodóját, Eckhart mestert idézgeti. Köhlmeier műve
nagyszabású, hatvan év európai történéseit átfogó pikareszk regény a civilizált
világ sötét oldaláról. ?Lenyűgöző teljesítmény, végtelenül szórakoztató és
bravúrosan előadott bűvészmutatvány! Ha létezne irodalmi igazságszolgáltatás,
Michael Köhlmeier regénye annyi díjat kapott volna, ahány embert elvetemült hőse
eltakarít az útjából.? Michael Maar, Die Zeit ?Hogyan lehet egy ilyen szeretni
való szörnyeteget kitalálni, aki egykedvűen belelöki a csavarhúzót a másik
szívébe? A szerző ördögi mesterkedésével eléri, hogy Spaziererért szorítsunk.
Hogy aggódjunk érte, és reméljük, hogy még egyszer megússza, akkor is, ha újabb
gyilkosságot kell elkövetnie.? Sandra Kegel, Frankfurter Allgemeine Zeitung