Százhúsz-egynéhány évvel ezelőtt Orbán Balázs, a Székelyföld leírója, döcögő
lovas szekéren sorra látogatta a falvakat, művéhez anyagot gyűjtvén. Amikor a
Nyárád mentére ért, Ilencfalván ?köríves nyilatú s többnyire csinos domborművű
faragvány okkal ékeskedő kiskapuk sorára figyelt fel. Alighanem ez az első
híradás a faragott kiskapukról, vagy ahogy errefelé nevezik: gyalogkapukról. Nem
ír róluk bővebben, fényképet sem készít, holott Udvarhelyszék leírásánál
részletesen ismerteti és illusztrálja a házak előtt ?pompálkodó... dús
arabeszkekkel és növénydíszlettel ékesített székely kapukat. Ezen nem is
csodálkozhatunk, hiszen az azóta fogalommá vált székely kapu monumentalitásával,
nagyszerű arányaival, faragványaival joggal köti le a látogató vagy a tudományos
leíró érdeklődését. Ezeknek a lenyűgöző méretű kapuknak az árnyékában a szó
szoros és átvitt értelmében is eltörpültek, észrevétlenek maradtak kisebb,
szerényebb társaik. Orbán Balázs híradása után sorra jelennek meg a székely
kapuról szóló leírások, tanulmányok a szakirodalomban. Főleg eredetének kérdése
foglalkoztatta a kutatókat. Voltak, akik Keleten keresték a székely kapu
eredetének forrását. Huszka József a századfordulón kínai és indiai
építményekben, kapukban vélte felfedezni a közvetlen elődöket. Mások hazai
előzményekre gondoltak. Szinte Gábor - Orbán Balázs megfigyelésére is
támaszkodva - a régi kerített templomok kerítéskapuival, a cinteremkapukkal
rokonit ja a székely kapukat. Cs. Sebestyén Károly és Györffy István arra
gondoltak, hogy a székely kapuk elődei az országhatáron, a határőrvidéken,
illetve a falvak határaiban régente állított gyepűkapuk voltak. Viski Károly
észreveszi, hogy e nagyméretű, fából készült kapuk nemcsak a Székelyföldön,
hanem Magyarország más vidékein, sőt szomszédainknál és Európa távolabbi
vidékein, például a Németalföldön is előfordulnak. Azt a következtetést vonja
le, hogy a régi várkapuk, pontosabban a külső, az úgynevezett huszárvárak kapui
lehettek a székely kapuk elődei. B. Nagy Margit a XVII-XVIII. századi hagyatéki
jegyzőkönyvek, leltárak adataira támaszkodva bizonyítottnak látja, hogy a szóban
forgó kapuk az erdélyi kastélyok, udvarházak telekkapuiból alakultak. Az
udvarházak kapuit végül belső fejlődés eredményének tartja, melyeknek készítőit
a falusi faragómesterek között kell keresnünk. Közben a gyalogkapukról is
találunk híradást. Az 1909-ben megjelent és igen népszerűvé vált A magyar nép
művészete sorozat második kötetében Malonyay Dezső több mint negyven rajzot és
fényképet közöl az erdélyi kiskapukról. ?Ezzel elérkeztünk a székely ház
legeredetibb, legiellemzőbb részéhez. A híres székely kapu. A székely ács remeke
- írja lelkendezve Malonyay. Lássuk, milyen is a híres székely kapu.