Könyvem nem új tárgyalásmód, nem új terminológia, hanem a klasszikus magyar
nyelvtan gyökeres átírása, temérdek évszázados hiba javítása. Hogy miért látom
egészen másképp nyelvünk szabályait, az abból a megközelítésből adódik, hogy én
nem az írott, hanem a hangzó mondatot vettem alapul. Két-három hangsúlyban és
szórendben eltérő hangzó mondatnak megfelelhet ugyanaz a szintaktikai ábra, de
ezek valójában különböző mondatok. Néhány sarkalatos újítás: 1. A szintaxis
középpontjában nem az állítmány áll, még kevésbé az alany és az állítmány
együtt, hanem az ige. A tárgy és a határozók az ige bővítményei. 2. Az állítmány
nem is mondatrész, hanem olyasmi, amit a szövegtan rémának nevez. Ráadásul nem
is mindig állítmány, hanem gyakran kérdés, felszólítás, óhajtás. 3. A segédigék
fogalmát is újra definiáltam, összevonva a kell, lehet, talán stb. modális
szavakkal, amik szerkezeti szempontból ugyanígy viselkednek. 4. Az igenevek nem
képzett szavak, hanem ragos igék. És még néhány apróbb javítás. Könyvemet
akkoriban írtam, amikor Intézetem diákjai helyi záróvizsgát tettek központi
érettségi helyett. Néhány gondolatom már 30-40 éve megvolt, csak nem volt
lehetséges úgy tanítanom a nyelvtant, ahogy helyesnek véltem, hanem - bármily
kínos volt - úgy kellet tanítanom, ahogy hibásnak gondoltam. Erre kényszerített
az érettségi vizsga, ahol egységesen a hibás, de hivatalos nyelvtant kérték
számon. És nem taníthattam azután se, hogy Intézetem diákjai számára is
kötelezővé tették a központi érettségit. Könyvemet nem mondhatom sikertelennek,
jó pár elismerést kaptam szakemberektől, és kétezer példány már elfogyott
belőle. De úgy hiszem, inkább egyetemisták és tanárok olvassák, noha eredetileg
középiskolás diákoknak szántam. Nem is csodálkozom, hogy nem tudott a
középiskolai oktatásban elterjedni, hiszen ott van a hibás és merev NAT és
mindenekelőtt a központi érettségi szabályzat. Amíg ezeket meg nem változtatják,
azok a tanárok sem tudják használni, akik olvasták és elfogadták. Kérem az
illetékeseket, hogy a tudomány érdekében nyissanak legalább egy kiskaput
nyelvünk valós törvényeinek oktatása elött!