Zsenya olyan nő, aki első látásra bizalmat ébreszt az emberekben. És nőtársai
szinte gondolkodás nélkül elmesélik neki az életük történetét, a szerelmeiket, a
családi drámákat, a szerencsés fordulatokat. A nyaralás közben megismert Irene
azt mondja el, hogyan vesztette el négy gyerekét. A szomszéd kislány egy ufóról
mesél, a távoli rokon kamaszlány arról, hogy szenvedélyes szerelmi viszonyt
folytat a nagybátyjával. A Svájcban dolgozó orosz prostituált a nehéz
gyerekkorát mondja el, és hogy egy érett férfi, egy bankár, végre elveszi
feleségül. Zsenya felnőtt életének különböző szakaszaiban találkozik ezekkel a
történetekkel. Hol éppen elvált az első férjétől, hol egy új szerelem tűnik fel
a láthatáron, hol újra összeköltözik a második férjével. És mindig megrendül,
amikor kiderül, hogy a lányok-asszonyok meséi - mesék. Hazugságok, ábrándok,
vágyálmok. De ezeket is meg kell értenie, ha a saját életében rendet akar
teremteni, ha meg akarja tanulni az élet hétköznapi művészetét. Persze, ha van
ilyen egyáltalán... Ljudmila Ulickaja könyve hat történetből áll, mondhatni: hat
este, hat nem is olyan könnyű darab, amelyeket lebilincselő elbeszélésmód,
nagy-nagy életismeret és finom, szomorkás irónia jellemez. Ahogy a nagy orosz
íróktól megszoktuk.