Melyik a kép, és melyik a tükör? Melyik a hang, melyik a visszhang? Ismét film-
és élet-forgatás zajlik; filmképek, életképek, vágyképek, rémképek és jelkpek
jobb- és baljós özöne káprázik át egymáson s ugyanígy a szerepeken-szereplőkön,
írón és olvasón. Amint a tíz évvel korábban született ÁLOMHAJSZA című
ikertörténet (s immár azzal/azokkal is egymást trükkösen tükrözve);
sodró-nyűgöző, vakító és látni tanító TÜNDÉRTÁNC forgatagában, józan
delíriumában, ihletett és ihlető bizonyosságai és bizonytalanságai közepette
újólag és folytatólag a legbecsesebb és legkényesebb érték: a Szeretet
számolhatatlan esélyét, lehetőségét és lehetetlenségét villantja és mérlegeli az
Új Könyv is; úgymód, amint a kaleidoszkóp ?anyagkészlete? mindig változatlan, ám
soha egymás után kétszer azonos ábrát ki nem vet. Ami kétségtelen: érdekes is,
érdemes is gyakorolni a TÜNDÉRTÁNC-lépéseket! Táncoslelkűek figyelem ?
Varázszene indul: Tündértánc