Más alakban A 20. század irodalma, képzőművészete, populáris kultúrája és
bölcselete újult érdeklődéssel fordult a metamorfózis motívuma felé, amelyet
pedig Baltasar Gracián már a 17. században korszerűtlennek nevezett. Bényei
Tamás könyve olyan kontextusokat villant fel, amelyek ma is fontossá teszik az
átváltozásról való gondolkodást.# A könyv a metamorfózis olyan bölcseleti
elgondolásaira támaszkodik, amelyek segítenek a téma érvényességének
megragadásában. A szerző kiindulópontja szerint a metamorfózis az egyéni
identitást, az ember meghatározását teszi kockára, az átváltozás alapvető
biopolitikai funkciója pedig az ember ?alapító? elválasztása a természettől. Az
átváltozás irodalmi és képi ábrázolásai olyan (bio) politikai jelenségekről és
tapasztalatokról képesek beszélni, mint a test és az önazonosság viszonya,
hiszen a metamorfózis elszenvedői szó szerint nem ismernek magukra saját
testükben és testképeikben.