Miért foglaltuk el az utcákat? A társadalmi mozgalmak történelmet írnak és
társadalmi változásokat idéznek elő; a szociológusok pedig különféle módokon
értelmezik ezt a történelemformáló folyamatot. A társadalmi mozgalmak feltárják
a fennálló elnyomást, ösztönzik a bennük résztvevők meggyőződését, és
felvázolják a társadalom ideális képét és az ahhoz vezető utat. A szociológusok
általában nincsenek abban a helyzetben, hogy felvállalják ezeket a fontos
feladatokat, legtöbbször csak azután kezdhetik el kutatásaikhoz az adatgyűjtést
és a társadalmi változások pályájának rögzítését, miután a történelemformálás
szenvedélye már alábbhagyott. Míg a társadalmi változások aktivistái a harc
frontvonalában vannak, addig a társadalmi mozgalmak kutatói a hátsó sorokban
állnak, és beszámolókat írnak ezekről a történelemformáló akciókról. E könyv
végső átdolgozásának pillanatában a hongkongi rendőrség épp éles lőfegyverekkel
támadta az egyetemeket, ahol a diákok összecsaptak velük, hogy megvédjék a
kampuszukat. A hongkongi diákok felemelt fejjel utasították el a hallgatást, és
kiáltásaik hangosan és tisztán csengtek a korszak legjelentősebb forradalmi
tüntetéshullámát elindítva. Idézet a kötetből: Ez a könyv megkísérli
megmagyarázni a történelemformáló tajvani Napraforgós és hongkongi Esernyős
mozgalmak eredetét, folyamatait és eredményeit, valamint ezeknek a Kína-ellenes
mozgalmaknak a hatását. Miért alakultak ki a kulturálisan konzervatív kínai
társadalomban ilyen heves tömegtüntetések? A konfucianizmus talán nem követeli
meg a politikai hatalom iránti tiszteletet és engedelmességet? Miért hajlandóak
Tajvan és Hongkong polgárai részt venni olyan mozgalmakban, amelyek kihívást
jelentenek a kínai kormány számára, miközben a politikai vezetőik egyre inkább
eleget tesznek Peking követeléseinek? A Napraforgós és Esernyős mozgalmak
esetében hogyan alakulhattak ki és hogyan tartottak ki ilyen nagyszabású
kollektív akciók? Ming-sho Ho szociológus professzor könyve végül válaszokkal
szolgál ezekre a kérdésekre, előbb azonban kiemeli a történelmi jelentőségű
hongkongi és tajvani tiltakozások közös jellemzőit, és globális fejlemények
kontextusába helyezi azokat. (...) A 2024. január 13-i tajvani elnökválasztás
közelmúltbeli eredménye azt jelezte, hogy a Napraforgós mozgalom öröksége
továbbra is él. Tajvanon, Hongkongban és a világ más részein az ifjúsági
aktivizmus mindig is állandó változásban van. Gyakran a lelkesedés rövid
epizódjaiban villan fel, amelyet hosszabb nyugalmi időszakok követnek. Azonban a
felvirágzás e rövid pillanatai alatt gyakran a történelem új lapja nyílik meg,
és olyan drasztikus változások következnek be, amelyek korábban
elképzelhetetlenek voltak.