A Churchill-tényező Boris Johnson - miközben Winston Churchill unokájával
beszélget, aki szerint a nagyapja sok szempontból teljesen átlagos, családos
ember volt - azon gondolkodik, hogy mégis mi volt az a tényező, ami Churchillt
annyira különlegessé tette, hiszen egy átlagos családos férfi nem ad ki annyi
szöveget, mint Shakespeare és Dickens együtt, nem nyeri el az irodalmi
Nobel-díjat, nem végez négy kontinensen x mennyiségű emberrel harci
összecsapásokban, nem lát el minden fontos állami tisztséget, beleértve a
miniszterelnöki posztot (kétszer is), nem vállal nélkülözhetetlen szerepet két
világháború során is a győzelem elérésében, és halála után nem adják el
festményeit egymillió dollárért. Küszködöm, hogy valahogy rájöjjek, mi volt a
forrása belső energiájának. Ennek a küszködésnek az eredménye ez az
utánozhatatlanul egyedi stílusban, tagadhatatlan rajongással és rendkívül
olvasmányosan megírt könyv a britek legendás miniszterelnökéről, akiről mindig
élvezet olvasni, hiszen amellett, hogy megkerülhetetlen alakja volt a
történelemnek, lenyűgöző, markáns egyéniséggel, sajátos világlátással, éles
ésszel és kitűnő humorral is bírt, az élete pedig eleve kész regény.