Rejtélyes vatikáni diplomácia - Mit tesz a pápa a békéért? Azt reméltük, a
kilencvenes évek délszláv háborúi után Európában nem ropognak többé a fegyverek,
s nem kell aggódnunk az atombombák esetleges bevetése miatt. Ám 2022. február
24-én az orosz csapatok offenzívát indítottak Ukrajna ellen, amivel a Kreml
nemcsak Európát, hanem az egész világot veszélybe sodorta. A háborúban sok
tízezren vesztették életüket mindkét oldalon. Ferenc pápa igyekezett minden tőle
telhetőt megtenni az öldöklés megfékezése érdekében, de a Szentszék diplomáciai
lehetőségei korlátozottak. Amint a pápa egy interjúban elmondta, a Vatikánnak
nincs béketerve, csak a béke szolgája lehet, ami azt jelenti: kapcsolatban áll a
felekkel, és szükség esetén közvetít. Ferencet érték bírálatok amiatt, hogy
személy szerint nem ítélte el a konfliktus kirobbantásáért Vlagyimir Putyin
elnököt, de - mint a pápa rámutatott - a Vatikán Oroszországgal is fenn akarja
tartani a diplomáciai csatornákat. A mindenkori pápa a 20. század elejétől vált
a megbékélés fontos hírnökévé. XV. Benedek volt az első békepápa, aki az első
világháború idején enciklikákban igyekezett elejét venni a nagyobb vérontásnak.
Az őt követő XI. Piusz határozottan lépett fel a totalitárius rezsimekkel
szemben. A nácizmus elleni leghatározottabb kiállásnak számított német
területen, hogy a szentmiséken felolvasták az enciklikáját. A második
világháború alatt szolgáló XII. Piusz sokszor hangoztatta, igazságos békére van
szükség.