Tündér Lala Az örök boldogságban élő, halhatatlan tündérek világában szokatlan
dolog, ha valaki folyton elkóborol, elcseni édesanyja tündérjogarát, és
unalmában emberekkel barátkozik. Tündér Lala különös viselkedése miatt sokat
bánkódik édesanyja, Írisz királynő. Egy nap Gigi, a kis unikornis bejelenti,
hogy Írisz frigyre lép a hűséges Amalfi kapitánnyal, ami az egész birodalmat
örömmel tölti el. A hatalomra éhes Áterpáter varázsló cselszövése azonban
mindent meghiúsít: Írisz megmagyarázhatatlan módon kikosarazza Amalfit, és a
varázslónak nyújtja a kezét. Különböznek-e a tündérek az emberektől, ha már nem
jók és boldogok, ha őket is megrontja a félelem és a hazugság? Tündér Lala, az
emberszívvel született tündérfi inkább a halandók sorsát választja, csakhogy
megmentse édesanyját a boldogtalan házasságtól és népét egy zsarnoktól.
Szerencsére akad, akinek Áterpáter fölött is van hatalma? A Tündér Lala Szabó
Magda legismertebb meseregénye. Első megjelenése, 1965 óta számtalan film- és
színpadi feldolgozása született, és a mai napig ajánlott iskolai olvasmány.
Fantasztikus ötletei, mint az igazlátó szemüveg, vagy a felejtést előidéző
kapszula, az űrbéli tájat megidéző helyszín falanszterszerű tündérvilágot
varázsol az olvasó elé. Ugyanakkor a történet számos olyan társadalmi kérdést
érint, ami világosan tudtunkra adja, hogy Szabó Magda az embereket ábrázolta
ebben a tündérvilágban. A megfélemlíthető, zsarolható vezető rossz példájától, a
csonka családban nevelkedő gyerek problémáin át, a nő és férfiszerepek kérdését
is érinti ez a minden korosztályt megszólítani képes, érzelmes és lírai mese.