Antall Józseffel a világszínpadon Mi is volt a rendszerváltozás? Színre lépett
sokezernyi lelkes és tehetséges, bátor magyar. Az idő szavát korán meghallva
szétnéztünk a tájon, felmértünk múltat és jövőt, és elindultunk. Ebben a
könyvben erről az útról igyekszem számot adni a magam sajátos szemszögéből,
ahogy én jártam végig, a hetvenes-nyolcvanas évek ellenzéki mozgalmaiból
indulva, 1989-tól kezdve pedig Antall József, majd Boross Péter miniszterelnök
külügyi tanácsadójaként. Lehetünk-e büszkék erre az útra mi, egykori szereplők?
Éppen történetünk főszereplője, Antall József mondta többször, hogy a politika
nem hozhat mindenre gyógyírt az életben, s különösen nem azonnal. Egyetértett
Kossuth híres mondásával, miszerint a politika a lehetséges művészete ? az élet
által éppen felkínált eszközök ideális alkalmazása. Antall József 1990-től
megteremtette a lehető legnagyobb mozgásteret magának és Magyarországnak a
nemzetközi porondon, nagy választási felhatalmazással. Sokakat aggasztott is a
világban és itthon az a nyílt határozottság, amellyel levezényelte első
lépéseinket a teljes és gyors leválásra a szovjet blokkról, egészen a
szuverenitásig, az euroatlanti integráció felé. Tudta, hogy meglehet, bele fog
halni az irdatlan feladatba, hogy népével átjusson a túlsó partra ? ?az életével
fizetett érte?, ahogy mondta egyszer társaságomban Batthyány Lajosról. Ő mégis
1992. augusztus 20-ai beszédében Szent Istvánt választotta elődjének. Az
évezredes távlatú országépítőt, a cselekvőt. Azt üzente ezzel: a pusztulás
kísértete, 1944?45, majd a kommunista diktatúra után hirtelen ismét eljött
nekünk az emelkedés, országépítés kora. Antall mindig a teljes teret látta, s
gyakran a legmeglepőbb helyen talált megoldást. Erre is mutatok példákat ebben a
könyvben. Mint főtanácsadója, aki számtalan tárgyaláson ült ott az oldalán,
felidézem a bátorságnak és a képzelőerőnek azokat az eseteit, amik őt az egész
közép-európai rendszerváltozás legnagyobb politikusává, igazi államférfivá
avatták. E könyvben a dokumentumokat kommentárjaim egészítik ki és magyarázzák,
sőt kiadatlan személyes feljegyzéseim is, valamint az évek során írt esszéim és
tanulmányaim. A hangnem ezért gyakran drámai. A nagypolitika terein és
szobáiban, mint világszínpadon, folytatásos drámák játszódnak le. A tragédiákat
és komédiákat testközelből éltem át, szereplőként is, megismerve a többi
szereplő személyiségét, a rendezők szándékait, a díszleteket és a közönséget, s
olykor beleírva a színpadi szövegkönyvekbe is. Így mutatja be új könyvét az
1942-ben született Kodolányi Gyula, amerikanista, Kossuth- és Prima Primissima
díjas költő és esszéista. Munkásságáért 2012-ben a Magyar Érdemrend
középkeresztje a csillaggal kitüntetést kapta