Iskoladrámák Magyarország és benne Erdély (Siebenbürgen) területén az 1550-es
évek és 1792 között a színjátszás világát az iskola jelentette. A tanárok által
latin, német és magyar nyelven írt, több felvonásból álló drámákat az adott
gimnázium diákjai adták elő tanévnyitó, tanévzáró, a mecénás ünneplése és
egyházi ünnepek alkalmából. A barokk iskoladrámák elsősorban nem
gyönyörködtettek, hanem mindenki által közérthetően, mégis magas irodalmi és
zenei stílusban történelmet, teológiát, filozófiát, nyelvészetet és mitológiát
tanítottak, bátor kiállásra neveltek és a diákok országvédő pátria-tudatát
erősítették. Az Iskoladrámák kötet a 16-18. századi magyarországi, közép- és
alsófokú iskolakultúrát, benne a színpadi és zenei életet, annak világi
mecénásait, korabeli funkcióját és a XXI. századi oktatásban való
alkalmazhatóságát mutatja be. Mindezeket a Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán, Piliscsabán 2002 óta folyamatosan
működő Boldog Özséb Színtársulat szólaltatja meg kötetünk mellékleteként
QR-kódról látható színdarabokkal. Az említett történeti játékok mellett Kertsó
Cyrják Borka asszony és György deák (Kanta, 1773) vénlánycsúfolója és Hagymási
Imre Garabontzás László (Vác, 1775) című tan-vígjátéka látható. Az ettől
elválaszthatatlan énekeket és hangszeres betéteket, továbbá az énekelt
Krisztus-életrajzot és történelmet a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene
Tanszék (Budapest) tanárai és növendékei szólaltatják meg e hangzó
csatolmányban.